Szekciók

A feldolgozás célja a vajdasági szerb hegyi tarka marha (SF) holstein-frízzel (HF) történő fajtaátalakító keresztezése során létrejövő köztes genotípusok életteljesítményében jelentkező nem-additív génhatások (rekombináció és heterózis) elemzése. Ez a tenyésztési folyamat 1971-ben kezdődött meg és 2008-ig tartott. A tehenek hat köztes genotípusát (F1, R1, R2, R3, R4, R5) különböztettük, melyekben folyamatosan nőtt a holstein-fríz génhányad a gyakorlatilag fajtatiszta holstein-fríznek tekinthető genotípus eléréséig.

Valamennyi genotípus közül az R4 (96,87 % holstein-fríz génhányaddal) érte el a legnagyobb, 20000 kg-os életteljesítményt tejmennyiségben; ezt követte az R3 (93,75 % HF génhányaddal) 19950 kg és a R5 (98,44 % HF génhányaddal) 19850 kg tejmennyiséggel. A fajtatisztának tekeintett holstein-fríz utódállomány 19780 kg-ot teljesített e tekintetben.

Az életteljesítmény zsírmennyiségben az R1 – R5 genotípusok között (675-től 690 kg-ig terjedő tartományban) nem adódott szignifikáns különbség (P>0.05). A fajtatiszta holstein-frízek szintén 690 kg-os átlagos zsírtermeléssel zártak.

A holstein-fríz génhányad növekedésével a zsírtartalom esett; az R3, R4, R5 és a fajtatiszta holstein-fríz tehenek tejzsírtartalma 3,5 %-nál alacsonyabb volt.

Az életteljesítmény tejmennyiség vonatkozásában a legmagasabb realizált heterózis az F1 nemzedékben (= 594 kg) jelentkezett, míg a legalacsonyabb az R2–ben (= 72 kg); ez utóbbiban negatív rekombinációs hatással párosulva (= - 77 kg). Valamennyi genotípus zsírtermelésében pozitív értéket mutatott a megvalósult és a viszonylagos heterózis. Ugyanakkor, szinte mindegyik genotípusban negatív heterózis jelentkezett a tejzsírtartalomban; a kivételt jelentő R1 és R2 a korai holstein-fríz keresztezett nemzedékek esetében jellegzetesen kialakuló pozitív rekombinációra adott példát.