Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

A klinikai tünetek, a légúti elváltozások és a szövettani eredmények közötti összefüggések vizsgálata brachycephal légúti obstrukciós szindróma korrekciós műtétjén átesett kutyákon
Császár Júlia Judit VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Németh Tibor

Absztrakt:

A brachycephal kutyafajták (pl. mopsz, angol bulldog, francia bulldog, Boston terrier) napjainkban egyre népszerűbbek, és egyre elterjedtebbek, így a fajtakört terhelő ún. brachycephal légúti obstrukciós szindróma - brachycephalic airway obstructive syndrome (BAOS) – tanulmányozása is egyre időszerűbbé vált. A BAOS örökletes anatómiai sajátságokból (beszűkült orrnyílások, elongált és vastag lágy szájpadlás, rendellenes nasopharyngealis turbináliák és tracheahypoplasia) adódó primer, és ezek következményeiként kialakuló szekunder elváltozások (laryngealis és pharyngealis területek ödémás beszűrődése, a gége-kollapszus, és a tonsillák megnagyobbodása) együttesen okozzák a légutak szűkületét. A betegség progresszív jellege miatt korai sebészeti korrekció javasolt. A sebészi technikák ajánlásai tekintetében a szakirodalomban megoszlanak a vélemények arról, hogy a lágy szájpadlás illetve a szűkült orrnyílások korrekciója kapcsán szükséges-e az elsőfokú gégekollapszust okozó előesett gégetasakok, illetve a megnagyobbodott oldalsó garatmandulák kimetszése.

Prospektív klinikai vizsgálataink során a 2013 és 2015 között a SzIE Állatorvos-tudományi Karának Sebészeti és Szemészeti Klinikáján megoperált, és a vizsgálat kritériumainak megfelelt 26 (14 francia bulldog és 12 mopsz fajtájú), BAOS-ban szenvedő beteg adatait dolgoztuk fel. A hypotézisünk az volt, hogy a betegek klinikai súlyossága, a laryngoscopiával talált légúti elváltozások és a kimetszett szövetminták eredményei összefüggést mutatnak, továbbá, hogy a BAOS másodlagos rendellenességeiként előesett gégezacskók és a garatmandulák megnagyobbodása reverzibilis, így azok kimetszése valójában nem lenne szükséges.

A műtét előtt, illetve a posztoperatív 2. és 6. héten a minden részletre kiterjedő kórelőzményi adatok illetve a tulajdonosokkal történt telefonos konzultációk alapján a betegeket a Poncet és mtsai által 2005-ben publikált módszer szerint megállapított 3 klinikai kategória (legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I, II és III) egyikébe soroltuk. A műtéti altatás bevezető fázisában a betegeket laryngoscopizáltuk, és a lágy szájpadlás-elongáció, a tonsilla-megnagyobbodás, illetve a gégekollapszus mértékétől függően (a legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I, II és III) kategorizáltuk azokat. A korrekciós műtét során az ún. “folded flap palatoplasty” (FFPP) technikával a lágy szájpadlást rövidítettük és vastagságát redukáltuk, az evertálódott sacculus laryngealisokat kimetszettük, kétoldali tonsillectomiát hajtottunk végre, majd a szűkült orrnyílásokat horizontális ékrezekcióval tágítottuk. A rezekált lágy szájpadlás-részletet, továbbá az eltávolított tonsillákat és gégezacskókat szövettani elemzésnek vetettük alá.



Előadások listája