|
||||
Home
» Archívum
» 2015. TDK
» Szekciók
SzekciókHoitsy Márton György V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Patológia Tanszék Témavezetők: Dr. Baska Ferenc, Dr. Eszterbauer Edit Kutatásunk középpontjában a halak és ikráik saprolegniózisát okozó vízi penész fajok, és az ellenük való védekezés állt. A már az 1920-as évek elején említésre került betegséget az Saprolegniaceae osztályba tartozó parazitikus gombák idézik elő. A Saprolegnia fajok komoly problémát jelentenek a keltetőházakban és a tenyésztelepeken is. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kórokozó csak másodlagosan, általában valamilyen elsődleges kórok nyomán telepedik meg. Kezdetben csak a testfelszínen, majd egyre mélyebbre hatolva a szövetekbe, hifáival átszövi a gazda szerveit. A növekvő penészgombák szabad szemmel is jól láthatóak, fehér vattapamacsra emlékeztető telepeket alkotnak a halakon, illetve az ikrákon. A fertőzés kezelése mindaddig nem okozott problémát, amíg az Európai Unió Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsága tiltott szernek nem nyilvánította karcinogén hatása miatt a malachitzöld-oxalát nevű kezelőszert. Munkánk során arra kerestünk választ, hogy milyen fertőtlenítő szerrel lehet helyettesíteni a betiltott malachitzöldet. A hatékonyság mellett fontosak voltak a gazdasági szempontok is. Az in vitro kísérleteket három, keltető házakból izolált Saprolegnia fajjal, a Saprolegnia parasitica-val, a Saprolegnia ferax-szal és a Saprolegnia australis-szal végeztük. A vizes kultúrában kendermagon növesztett Saprolegniákkal végeztük a kísérleteket. A pozitív kontrollként alkalmazott malachitzöld mellett többek között teszteltük a réz-oxikloridot, a bronopolt, az akriflavint, a Divosan forte-t, a klórdioxidot, a Betadine-t, a peridoxot, az azurinát, a bórsavat és a formaldehid vizes oldatát, a formalint is. Összességében a kezelések után táptalajra kihelyezett minták növekedésének vizsgálata során arra jutottunk, hogy a formalinnal, Divosan forte-val és Betadine-nal kezelt ikrák esetében a hifák nem nőttek ki, vagy jelentősen visszamaradtak növekedésben és differenciálódásban (spóraképzés) a kontrollcsoportjukhoz képest. Az eredményeink alapján készítjük elő a közeljövőben az in vivo fázist, ahol már keltetőházakban, termékenyült pisztrángikrákon teszteljük a hatásosnak bizonyult fertőtlenítő szereket. Előadások listája |