Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Saprolegnia fajok okozta ikrapenészedés kezelési lehetőségeinek in vitro vizsgálata
Hoitsy Márton György V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Patológia Tanszék
Témavezetők: Dr. Baska Ferenc, Dr. Eszterbauer Edit

Absztrakt:

Kutatásunk középpontjában a halak és ikráik saprolegniózisát okozó vízi penész fajok, és az ellenük való védekezés állt. A már az 1920-as évek elején említésre került betegséget az Saprolegniaceae osztályba tartozó parazitikus gombák idézik elő. A Saprolegnia fajok komoly problémát jelentenek a keltetőházakban és a tenyésztelepeken is. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kórokozó csak másodlagosan, általában valamilyen elsődleges kórok nyomán telepedik meg. Kezdetben csak a testfelszínen, majd egyre mélyebbre hatolva a szövetekbe, hifáival átszövi a gazda szerveit. A növekvő penészgombák szabad szemmel is jól láthatóak, fehér vattapamacsra emlékeztető telepeket alkotnak a halakon, illetve az ikrákon. A fertőzés kezelése mindaddig nem okozott problémát, amíg az Európai Unió Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsága tiltott szernek nem nyilvánította karcinogén hatása miatt a malachitzöld-oxalát nevű kezelőszert.

Munkánk során arra kerestünk választ, hogy milyen fertőtlenítő szerrel lehet helyettesíteni a betiltott malachitzöldet. A hatékonyság mellett fontosak voltak a gazdasági szempontok is.

Az in vitro kísérleteket három, keltető házakból izolált Saprolegnia fajjal, a Saprolegnia parasitica-val, a Saprolegnia ferax-szal és a Saprolegnia australis-szal végeztük. A vizes kultúrában kendermagon növesztett Saprolegniákkal végeztük a kísérleteket. A pozitív kontrollként alkalmazott malachitzöld mellett többek között teszteltük a réz-oxikloridot, a bronopolt, az akriflavint, a Divosan forte-t, a klórdioxidot, a Betadine-t, a peridoxot, az azurinát, a bórsavat és a formaldehid vizes oldatát, a formalint is.

Összességében a kezelések után táptalajra kihelyezett minták növekedésének vizsgálata során arra jutottunk, hogy a formalinnal, Divosan forte-val és Betadine-nal kezelt ikrák esetében a hifák nem nőttek ki, vagy jelentősen visszamaradtak növekedésben és differenciálódásban (spóraképzés) a kontrollcsoportjukhoz képest.

Az eredményeink alapján készítjük elő a közeljövőben az in vivo fázist, ahol már keltetőházakban, termékenyült pisztrángikrákon teszteljük a hatásosnak bizonyult fertőtlenítő szereket.



Előadások listája