Szekciók

A laboratóriumi rágcsálók számára eltérő mértékben fontosak a hangingerek. A legtöbb fajnál az elkerülhetetlen környezeti zajok stresszt okozhatnak, amelynek hatását a zene ellensúlyozhatja. Emellett lehetséges, hogy egyes hangok, zajok, vagy a zene specifikus hatással is bírnak az állatokon. Jelen kísérletben arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a gyorsított, ezáltal magasságában is megemelt zene az egerek természetes viselkedését, ugyanis az egerek hallástartománya nem egyezik meg az emberével (egér: kb. 1 kHz - 85,5 kHz; ember: 20 Hz - 20 kHz). Két kísérletet végeztünk.

Az első kísérletben húsz SPF, CD1 hím patkány viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat videófelvétel segítségével. Az állatokat IVC (individual ventilated cage) ketrecekben helyeztük el kettesével. Az egerek kétféle zenét hallgattak, az első Mozart „D-dúr szonáta két zongorára”, K 448 jegyzékszámú darabja, a másik Bach „Goldberg Variációk”, BW 988’’ részlete volt. A műveket számítógépes program segítségével gyorsítottuk, miközben a hangmagasság öt oktávval nőtt. Először az állatok alaptevékenységét rögzítettük, majd lejátszottuk Mozart darabját. Ezután zene nélküli periódus következett, majd a Bach darab. Ezt újabb zenementes periódus követte. Az alábbi viselkedéselemeket figyeltük: járás, szimatolás, önápolás vagy a másik állat mosdatása, pihenés, ágaskodás, ásás és evés. Az ágaskodás gyakorisága mindkét zenei kezelés hatására szignifikánsan megnőtt, míg a futásé szignifikánsan lecsökkent. Az idegesnek tűnő önápolásra és pihenésre fordított idő nőtt, de a nagy csoporton belüli szórás miatt az eredmények nem szignifikánsak.

A második kísérletben 12 SPF hím BALB/c egér viselkedését vizsgáltuk. A megfigyelést a TiBeSplit megfigyelő rendszerrel végeztük. Vizsgáltuk a művek eredeti, majd rodentizált változatát, a kontrollvizsgálatot csendben végeztük. A megfigyelt paraméterek a megtett út (m), a pihenés (%), a lassú mozgás (%) és a gyors mozgás (%) aránya, az átlagsebesség (m/s), a központ átszelése (alkalom), a spontán irányváltások száma (alkalom) és a periférián töltött idő (mp) volt. A megtett út, az átlagsebesség, a helyi illetve a gyors mozgás aránya és a spontán irányváltások száma szignifikánsan csökkent, míg a pihenés aránya és a periférián töltött idő szignifikánsan nőtt a gyorsított művek hatására. A gyorsított zene más hatással van az állatokra mint az eredeti változat, és a genotípus is meghatározó. Az egyébként nyugodt CD1 törzs egyedei aktívabbak (ágaskodás nőtt, míg a futás lecsökkent), míg az ingerlékenyebb BALB/c egerek nyugodtabbak (megtett út, sebesség, helyi és gyors mozgás, spontán irányváltások száma csökkent, pihenés a periférián nőtt) voltak a zenei kezelés alatt.