Szekciók

A pecsenyecsirkék legfontosabb és az egyik legnagyobb gazdasági kárral járó enterális betegsége a satnyaság és törpenövés szindróma. Ez a kórkép többféle elnevezéssel – köztük malabszorbciós szindróma, helikopterbetegség, fertőző tenosynovitis – került a köztudatba. Egy olyan fertőző betegségről van szó, mely komoly gazdasági kárt okoz a baromfitenyésztőknek a rossz takarmány-hasznosítás következményeként előálló genetikailag elérhető fejlődési erély elmaradása miatt. A kórképben szenvedő csirkék bélcsatornájából többféle víruscsalád tagját azonosították, úgy, mint Astroviridae, Coronaviridae, Reoviridae, Rotaviridae és Parvoviridae víruscsaládok tagjait. A kórokozók betegségben betöltött szerepe a mai napig nem teljesen tisztázott. A klinikai képre jellemző – a változó arányú morbiditás és mortalitás mellett – a fejlődésben való visszamaradás, amely az állomány szétnövésében jelentkezik. Ezen kívül jellemző tünetek még a hasmenés, levertség, alomfogyasztás, fájdalmas csipogás és az összebújás. A betegség hátterében feltételezett vírusok patogenitása önmagában nem számottevő, és jelenlegi feltételezések szerint nem fertőző kórokokkal együtt, hajlamosító tényezők és koinfekciók mellett alakítják ki a megbetegedést.

Magyarországi telepekről gyűjtöttünk adatokat az idei év januárjától március hónapig. A 30 különböző telepről begyűjtött brojler csirke tetemeken elvégeztük a diagnosztikai boncolást. A madarak beléből mintákat vettünk kórszövettani vizsgálat céljára. Ezen felül pedig bakteriológiai és PCR vizsgálatokat végeztünk. A post mortem vizsgálati eredményeket összevetettük a tulajdonosok és/vagy állatorvosok által rendelkezésre bocsátott kórelőzményi adatokkal (tünetekkel). A telepeken vizsgáltuk ezen felül a csirkék hizlalási időszaka alatt a takarmányértékesítést, figyeltük az elhullásokat, brojler-indexet számoltunk és feljegyeztük a vágási testsúlyokat is.

Az elvégzett vizsgálatok és a kapott eredmények egy új perspektívából igyekeznek megvilágítani a kórképpel kapcsolatos eddigi ismereteinket.