Szekciók

A lófélék piroplasmosisa egy kullancs vektor által közvetített betegség, amely akut hemolítikus anaemiában és annak szisztémás komplikációiban nyilvánulhat meg. Kóroktanában két vörösvérsejtekben szaporodó protozoa a B. caballi és a T. equi vesz részt. Ezen retrospektív vizsgálat célja kórjelző elváltozások azonosítása, amik elősegítik a gyorsabb diagnózist és a hatékonyabb gyógykezelés mielőbbi megkezdését. A kórelőzmény és klinikai tünetek alapján felállított differenciál diagnózisban a legvalószínűbbnek tartott és indokolt Piroplasma-PCR vizsgálaton átesett lovakat gyűjtöttünk ki. A mintákat egy hazai laborhoz beküldött B. caballi és T. equi specifikus real-time PCR-ral vizsgálták 2013-2015 között. Összesen 78 vérminta elemzése történt meg, melyből 13 T. equi pozitív egyedet sikerült azonosítanunk. B. caballi okozta fertőzöttség egy esetben sem állt fenn. A minták két csoportba lettek sorolva. Az 1. csoportba azok az esetek kerültek, melyeknél piroplasmosis alapos gyanúja merült fel, de a PCR vizsgálat ezt nem támasztotta alá (nem fertőzött egyedek). A 2. csoportba a PCR pozitív (fertőzöttek) kerültek. Vizsgálatunk során összehasonlítottuk a két csoport egyedeinek labor paramétereit, a beteg lovaknál összegyűjtöttük a főbb klinikai elváltozásokat valamint a túlélési arányokat és a kialakult szövődményeket. A lovak Pest, Nógrád, Fejér és Bács-Kiskun megyéből származtak, melyekből korábban piroplasmosis okozta fertőzöttséget még nem írtak le. A 10 PCR pozitív és nyomon követhető lóból 1 pusztult el, 1 pedig eutanáziára került. A hematológiai és biokémiai paramétereket leíró és összehasonlító statisztikai elemzés alá vetettük, melyet a Wilcoxon-Mann-Whitney-U teszttel és Khí-négyzet próbával végeztünk. Szignifikáns eltérés mutatkozott a két csoport albumin és kreatinin értékei között, (ALB: p=0,01; KREA: p=0,01) azonban a leíró statisztikai eredmények mindkét csoportban a normál határon belül mozogtak, ezért ezeknek a paramétereknek a kórjelző értéke megkérdőjelezhető. A referencia értékeknél magasabb értékeket kaptunk mindkét csoport egyes eseteiben az AST, LDH és CK enzimeknél viszont szignifikáns különbséget a két csoport között nem találtunk. (AST: p=0,43; LDH: p=0,22; CK: p=0,38) A Khí-négyzet próba is azt mutatta, hogy nincsen összefüggés ezen paraméterek referencia tartományon kívül esése és a PCR eredmények között. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a T. equi okozta fertőződés előfordulása a korábbi leírásokhoz képest szélesebb körű Magyarországon. A klinikai tünetek között a hirtelen lesoványodás és hozzá társuló icterus volt jellemző. A hematológiai és biokémiai paraméterek vizsgálata során nem találtunk a piroplasmosis diagnosztizálásában ígéretes, kórjelző értékű elváltozásokat.