|
||||
Home
» Archívum
» 2015. TDK
» Szekciók
SzekciókFarkasová Lúcia V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Lógyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Tóth Balázs Lovak duodenitis-proximal jejunitise (DPJ) a vékonybelek proximális szakaszát érintő sporadikusan előforduló súlyos, akut betegség. Mindezidáig nem teljes részleteiben ismert oktanú gyulladás, ami a duodenum egészét, a jejunum változó hosszúságú szakaszát, esetenként a gyomor pylorusát is érintheti, és változó súlyosságú kólikás fájdalom, láz kísérheti. Gyakori a refluxképződés és következményes haemokoncentráció, hypovolémia, elektrolit, sav-bázis és szervfunkciós zavarok. Az akut gyulladás és bélfal permeabilitás felborulása miatt kialakuló endotoxemia és leukopénia szintén jellegzetes velejárója. A szisztémás komplikációk mellett leírt jelenség a duodenum diszfunkciója miatt kialakuló ascendáló cholangiohepatitis is. A betegség prognózisa intenzív kórházi kezelés mellett kedvező, de a túlélést befolyásoló tényezők több tekintetben ismeretlenek A rendelkezésre álló szakirodalom kóros hasnyálmirigy elváltozásokat nem taglal, azonban a szerzők tapasztalata az emelkedett szérum amiláz és lipáz aktivitást illetően a hasnyálmirigy exokrin részének érintettségére utalhat. Az alábbi vizsgálat célja a DPJ-vel diagnosztizált lovak prognosztikai paramétereinek azonosítása; szérum hasnyálmirigy- és májenzim aktivitásának elemzése a túlélés függvényében. Azt feltételezzük, hogy a szérum hasnyálmirigy és májenzim aktivitás fokozott mivolta a túléléssel negatívan korrelál. A klinikai retrospektív vizsgálatunk adatgyűjtése a Lógyógyászati Tanszék és Klinika beteganyagából történt. A 2007 és 2015 közötti kórlapokból 45 DPJ-vel kezelt eset került kigyűjtésre. A felvételkor végzett biokémiai analízis eredményei közül a szérum aszpartát-aminotranszferáz (AST), alkalikus-foszfatáz (ALP), gamma-glutamil-transzferáz (GGT), glutamát-dehidrogenáz (GLDH), valamint az amiláz és lipáz aktivitását vizsgáltuk és használtuk fel. Továbbá összegeztük a kórelőzményi, klinikai és klinikopatológiai adatokat, a kezeléseket, komplikációkat és a túlélést. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát, Fisher-próbát, Khí-négyzet próbàt és Mann- Whitney U próbát használtuk. Vizsgálataink során a nem túlélt csoportban szignifikánsan emelkedett értékeket a következõ paraméterek esetében kaptunk: pulzus (p=0.005), kapilláris újratelődési idő (p=0.003), hasűri totál protein koncentráció (p=0.001), lipáz (p=0.007), amiláz (p=0.006) és AST (p=0.001) a túlélt és az elaltatott csoportok között. Eredményeink arra engednek következtetni hogy a DPJ esetében is, hasonlóan más emésztőszervi betegségekhez, a felvételkori keringési státusz, valamint az egyéb szervfunkciós zavarok (a máj és hasnyálmirigy érintettség) a túlélést befolyásoló faktor lehet. Ennek további értékeléséhez jövőbeli klinikai vizsgálatok szükségesek. Előadások listája |