Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A mezo-inozit inzulin jelpályára gyakorolt hatása brojlercsirkében
Berger Maximilian Martin V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezető: Dr. Neogrády Zsuzsanna

Absztrakt:

A brojlercsirkéket nagy növekedési erélyre, húshozamra és hatékony takarmányhasznosításra szelektálták. Ezek a tenyésztési célok befolyásolják az állatok egészségét, jóllétét, és metabolikus stresszt eredményeznek. Ebben az állapotban a szervezet mozgósítja a szénhidrát-raktárakat, glükóz szabadul fel és hiperglikémia alakul ki. Hosszú távú stressz esetén az energiaegyensúly javítható a sejtek nagyobb mérvű glükózfelvételével, ezért a hormonális háttér meghatározó tényező stresszállapotban. Ugyanakkor a különböző fajok kutatásaiból nyert eredmények nem extrapolálhatók a brojlerekre, mert a madarak inzulin-homeosztázisa jelentős mértékben eltér az emlősökétől, amint ezt a vér magasabb glükózszintje és a csökkent inzulinérzékenység is jelzi. Ezért nem tisztázott, hogy a mezo-inozit (MI) emlősökben már közismert, glükózkoncentrációt csökkentő hatását kifejti-e csirkékben is, a magas glükózszint csökkenése és a sejtek glükózfelvételének energiatermelés céljából történő fokozása révén. Jelen tanulmány célja a MI inzulin jelátviteli kaszkádra, különösképpen az Akt foszforilációjára kifejtett hatásainak tanulmányozása volt. A vér MI koncentrációjának növelése céljából takarmány-kiegészítőként MI-t és fitinsav bontó fitázt használtunk, és a foszforilált Akt mennyiségét mutattuk ki.

A kísérlethez 48 brojlercsirkét soroltunk 6 takarmányozási csoportba (kontroll csoport, háromféle fitáz enzimkiegészítést és két MI-kiegészítést tartalmazó takarmánnyal etetett csoport). A 21. napon vérvételt követően, a boncolás során máj- és mellizom mintákat nyertünk. A vérplazma MI és glükóz koncentrációit specifikus fotometriás mérésekkel, a foszfo-Akt mennyiségét szemikvantitatív Western blottal állapítottuk meg. A fehérjeexpressziót a májban β-aktinra, a vázizomban γ-aktinra standardizáltuk.

Az eredmények azt mutatták, hogy a várakozással ellentétben a MI-nak nem volt a vér glükózszintjét csökkentő hatása brojlerekben, noha a kontrolhoz képest emelkedett MI szinteket mértünk minden MI-kiegészítéssel takarmányozott csoport vérében. A máj és az izomszövet foszfo-Akt expresszióját vizsgálva azt találtuk, hogy a MI- vagy fitáz-kiegészítés nem befolyásolták az inzulin jelátviteli kaszkád ezen elemét brojlerekben. Megfigyeltük a foszfo-Akt mennyiségének nem szignifikáns emelkedését a mellizomban a legmagasabb fitáz koncentrációt tartalmazó takarmánnyal etetett csoportokban, mely a fitáz által a fitinsavból felszabadított foszfát következménye lehet. Eredményeink nem mutatnak összefüggést a takarmány MI- vagy fitáz-kiegészítése és az Akt foszforilációja között. Ez még inkább alátámasztja a tényt, hogy a brojlercsirkék inzulin jelátviteli kaszkádja különbözik az emlősökétől.



Előadások listája