Szekciók

A környezetben jelenlévő idegen szaganyagok befolyásolják a rágcsálók viselkedését és esetenként epigenetikáját. A szaganyagok tartós jelenléte krónikus stresszt alakíthat ki, amely kórélettani szempontból is jelentős. Patkányok esetében jellegzetes védekező, valamint fölfedező viselkedésformákat figyeltek meg egyes ragadozók természetes szaganyagainak (kairomonok) jelenlétében. Az irritatív szaganyagok pedig félelemre, ill. averzióra jellemző magatartást váltottak ki. Jelen kísérletben semleges és irritatív szaghatások, valamint szintetikus trimetil-tiol (TMT, a rókabélsár aktív hatóanyaga) jelenlétében a patkányok viselkedésformáit, a porondon való elhelyeződését és a kialakuló kórélettani és -bonctani elváltozásokat vizsgáltuk. Tizenkettő ChR (W1) típusú, BR SPF választási hím patkánnyal 5 kétfázisú (búvóhely jelenlétében vagy anélkül) porondtesztet (PT) végeztünk el: az elsőt az alap-szaganyag (DKNY parfüm), a másodikat 10%-os TMT jelenlétében, a harmadikat citromfűolaj, a negyediket metil-hidroxil-analóg (MHA), az ötödiket pedig 100%-os TMT jelenlétében. Eredményeink alapján híg TMT-oldat jelenlétében az elbújás szignifikánsan több ideig tartott, mint tömény TMT és MHA esetén. Búvóhely hiányában, a patkányok tömény TMT jelenlétében szignifikánsan több ideig tartózkodtak a szagforrástól távol, mint MHA és parfüm esetén. Búvóhely nélkül híg TMT-oldat esetén a környezet körülkémlelése, a félelem (lapos háttal kúszás), és a menekülés (szaladás) volt jellemző. A fölfedező magatartást (ágaskodás) leginkább citromfűolaj jelenlétében figyeltük meg. A szaglászás parfüm és híg TMT-oldat jelenlétében volt a legjellemzőbb. A passzív viselkedéselemek kifejezettebbek voltak tömény TMT és MHA jelenlétében. Az önápolási viselkedésformák ritkák voltak, de citromfűolaj jelenlétében a mosakodást szignifikánsan több ideig figyeltük meg. Összességében elmondhatjuk, hogy a szintetikus híg TMT-oldat részben kiváltja a rókabélsár hatását (gyakorlatilag nincs lefagyás). A tömény TMT egyértelműen repellens, visszataszító szaganyagként hatott a patkányok viselkedésére. A citromfűolaj mérsékelt stresszhatásként érvényesült. A valódi lefagyás a porondtesztek alatt nagyon ritka volt, tehát a rövid ideig tartó szagkezelések nem eredményeztek kivédhetetlen stresszhatást. A záró napi vérminták kortikoszteron-koncentrációi nem tértek el szignifikánsan az élettani értéktől, és a kórbonctani és -szövettani vizsgálatok során sem találtunk kóros elváltozást. Mindez arra utal, hogy az egyedeket ért szaghatások időben rövidek voltak ahhoz, hogy krónikus stresszt okozzanak. További vizsgálatokat igényel a szagok hosszú távú hatásainak tisztázása, és a szagok irritatív és fajspecifikus hatásainak elkülönítése.