Szekciók

A brojlercsirkék jelentős szerepet játszanak az állati eredetű élelmiszer-termelésben, így a különböző takarmányozási faktorok testösszetételre gyakorolt hatásának vizsgálata nagy jelentőséggel bír. A takarmánygabona típusának, a takarmány nyersfehérje-tartalmának és a takarmány butiráttal történő kiegészítésének húsminőségre gyakorolt esetleges hatásai még nem pontosan ismertek, így munkánk során e tényezők vizsgálatával foglalkoztunk.

Kísérletünkben Ross-308 brojlercsirkéket használtunk (n=10/csoport), melyek közül négy csoport búza alapú, oldható nem-keményítő típusú poliszacharidban (NSP) gazdag, míg a másik négy csoport kukorica alapú, alacsonyabb NSP-tartalmú takarmányt kapott. A takarmányok nyersfehérje-tartalma az adott nevelési fázisnak megfelelően (normal protein = NP), illetve 15%-kal csökkentve (low protein = LP) került kialakításra, nátrium-butirát kiegészítéssel (1,5 g/takarmány kg) vagy kiegészítés nélkül. Hathetes korban lemértük az állatok élősúlyát, majd vágás után a grillsúlyt, a mellizom, combizom, máj, szív, lép és az abdominális zsírszövet súlyát, illetve elvégeztük a mell- és combizom összetételének kémiai analízisét. A búza alapú takarmány hatását a kukorica alapúhoz képest, illetve az LP és NP, valamint a butiráttal kiegészített és kontroll csoportok közötti különbségeket többutas ANOVA módszerrel vizsgáltuk.

Az élősúly szignifikánsan nőtt az LP takarmányozás, valamint a butirátkiegészítés hatására. A mellizom relatív súlya nőtt az LP csoportokban, a máj relatív tömege viszont csökkenést mutatott a búza alapú takarmány, és nőtt a butirátkiegészítés hatására. A relatív szív- és léptömeg csökkent, míg az abdominális zsír tömege nőtt a csökkentett nyersfehérje-tartalmú táppal etetett csoportokban. A mellizom fehérjetartalmát a búza alapú takarmány csökkentette, a combizom fehérjetartalma viszont csökkent, zsírtartalma pedig növekedést mutatott az LP csoportokban. A butirátkiegészítés a combizom fehérjetartalmát csökkentette, zsírtartalmát pedig megnövelte.

Eredményeink alapján a vizsgált tényezők jelentősen befolyásolják a brojlercsirkék testösszetételét. A mell- és combizom összetétele eltérően változik az egyes takarmányozási faktorok esetében, mely különbség feltételezhetően a két izomzat eltérő anyagcseréjével függ össze. A takarmányba kevert butirát combizomzat zsírtartalmát növelő hatása hozzájárulhat a hús minőségének javításához, így előnyösnek tekinthető. A takarmány csökkentett nyersfehérje-tartalma csökkenti a nitrogén-kibocsátást, ugyanakkor növeli az abdominális zsír mennyiségét; e két szempont figyelembe vételével szükséges a takarmány optimális fehérjetartalmát meghatározni.