Szekciók

Az emberi létesítmények ökoszisztémára gyakorolt hatása közismert, így például az élőhelyek feltöredezését okozhatják. Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az egyik autópálya mentén található élőhelyeken a kullancsfajok előfordulását és a kullancsok általi fertőződés kockázatát. Ehhez kullancsokat gyűjtöttünk a növényzetről az autópálya két oldala mentén található négy-négy, különféle típusú élőhelyen (erdő, liget, mező) összesen hat alkalommal (kétheti időközönként márciustól júniusig). Az Ixodes ricinus nőstényeket kullancs közvetítette baktériumok jelenlétére vizsgáltuk molekuláris módszerekkel.

A vizsgálati időszakban 887 kullancsot gyűjtöttünk, ezek: 704 I. ricinus (79.4%), 51 Dermacentor reticulatus (5.7%), 78 D. marginatus (8.8%), 35 Haemaphysalis inermis (3.9%) és 19 H. concinna (2.1%). Az autópálya két oldalán hasonló típusú élőhelyek között nem volt szignifikáns eltérés a kullancsfajok abundanciájában, de a Dermacentor-fajok nem fordultak elő az autópálya egyik oldalán. Az I. ricinus nőstényekben mért Anaplasma phagocytophilum prevalencia (1.9%) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kb. 40 km-re található városi élőhelyeken (8.8%), és nem mutatott jelentős eltérést az autópálya két oldala között. A Rickettsia helvetica összesített prevalenciája szignifikánsan különbözött két távoli élőhely között az autópálya azonos oldalán (12.3% vs. 31.4%), de a két oldala között nem. A Borrelia burgdorferi s.l. viszont jelentősen eltérő prevalenciát mutatott az azonos és az eltérő oldali élőhelyek között is (8.6-35.9%). A Lyme-kór okozója általi fertőződésnek egy erdős autópálya pihenőben volt a legnagyobb a kockázata, és minden élőhelyen fordított arányban állt az A. phagocytophilum prevalenciával (a valószínűsíthető szarvas egyedsűrűségnek megfelelően). A baktériumok egy-egy alkalommal mért prevalenciája is jelentősen eltért: (1) közeli, különböző típusú élőhelyek között; (2) távoli, hasonló vagy különböző élőhelyek között; és (3) az autópálya ellentétes oldalán található élőhelyek között. Ugyanakkor az autópálya által elválasztott közeli és hasonló élőhely-típusok között nem volt szignifikáns eltérés, azt sugallva, hogy ez az emberi létesítmény vizsgálatunk szempontjából nem okoz "drámai hatást". Másfelől a B. burgdorferi s.l. összesített prevalenciájában megfigyelt élőhely-függő különbségek szignifikancia szintje magasabb volt, ha a vonatkozó élőhelyeket autópálya is elválasztotta. Ez az eredmény is azt példázza, hogy az autópályák hozzájárulhatnak a kullancs közvetítette kórokozók prevalencia különbségeihez, és ez a hatás valószínűleg az autópálya mentén telepített vadvédelmi kerítés szarvasmozgást megakadályozó szerepének következménye.