Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Matriptáz-2 gátlás hatásainak vizsgálata májsejttenyészeten és májsejt-Kupffer-sejt ko-kultúrán
Rokonál Patrik V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet, Dr. Mátis Gábor

Absztrakt:

A matriptáz-2 a kettes típusú transzmembrán szerin-proteázok (TTSP) közé tartozó sejtfelületi enzim, mely főleg a májban található, és a hepcidin szintjének befolyásolásával az egyik legjelentősebb modulátor a szervezet vasháztartásában. Jelenleg viszonylag kevés gyógyszerjelölt vegyület áll rendelkezésre a hepcidin szintjének szelektív befolyásolására, ezek közül kísérleti munkánkban két 3-amidinofenilalanin alapvázú matriptáz inhibitor (MI) vegyületet alkalmaztunk. Kutatásunk célja a két gyógyszerjelölt, az MI-460 és az MI-461 in vitro farmakológiai vizsgálata májsejteken, valamint máj- és Kupffer-sejteket is tartalmazó ko-kultúrán.

Munkánkhoz magyar nagy fehér sertésekből származó májsejteket használtunk a csak májsejtekből álló primer sejttenyészet létrehozásához, valamint készítettünk egy Kupffer-sejteket is tartalmazó ko-kultúrát (2:1 hepatocyta – Kupffer-sejt aránnyal) a gyulladásos állapot modellezésére. Ezeken a tenyészeteken MTS-próbával megállapítottuk, hogy a matriptáz gátlók befolyásolják-e a sejtek életképességét. Az extracelluláris hidrogén-peroxid szintjét Amplex Red reagens hozzáadásával mértük. Immunfluoreszcens festéssel vizsgáltuk két tight junction fehérje, a claudin-1 és az occludin sejten belüli elhelyezkedését a matriptáz gátló kezelések hatására. További vizsgálatok tárgyát képezték azok a funkcionális vizsgálatok, melyek a vasháztartásra és a gyulladásos folyamatokra vonatkoztak. A májsejtek hepcidin szintjének meghatározását és a gyulladás mértékének nyomon követését külön-külön sertés-specifikus hepcidin és IL-8 ELISA kittel végeztük.

Eredményeink alapján megerősítettük, hogy az MI-460 és az MI-461 nem rendelkezik citotoxikus hatással az alkalmazott koncentrációban. A tight junction fehérjék közül csak az occludin esetében tapasztaltunk változást a gyulladásos ko-kultúrán, de itt már a kontroll csoport esetében sem tapasztaltuk az occludin élettani elhelyezkedését a sejtmembránon. Megállapítottuk, hogy mindkét vegyület szignifikáns mértékben növeli a hepcidin szintet mind gyulladásos, mind intakt májban in vitro. Az IL-8 koncentrációk mérési eredményei alapján kiderült, hogy az MI-461 mindkét sejttenyészet esetében okozott statisztikailag kimutatható gyulladáscsökkenést.

Összefoglalva, az MI-460 és az MI-461 az in vitro vizsgálatok alapján biztonságosnak tekinthetőek kedvező mellékhatás profiljuk miatt, ugyanakkor befolyásolják a hepcidin szint szabályozásán keresztül a májsejtek vasháztartását, valamint az MI-461 esetében a gyulladáscsökkentő hatás is igazolt.



Előadások listája