Szekciók

A matriptáz-2 a kettes típusú transzmembrán szerin-proteázok (TTSP) közé tartozó sejtfelületi enzim, mely főleg a májban található, és a hepcidin szintjének befolyásolásával az egyik legjelentősebb modulátor a szervezet vasháztartásában. Jelenleg viszonylag kevés gyógyszerjelölt vegyület áll rendelkezésre a hepcidin szintjének szelektív befolyásolására, ezek közül kísérleti munkánkban két 3-amidinofenilalanin alapvázú matriptáz inhibitor (MI) vegyületet alkalmaztunk. Kutatásunk célja a két gyógyszerjelölt, az MI-460 és az MI-461 in vitro farmakológiai vizsgálata májsejteken, valamint máj- és Kupffer-sejteket is tartalmazó ko-kultúrán.

Munkánkhoz magyar nagy fehér sertésekből származó májsejteket használtunk a csak májsejtekből álló primer sejttenyészet létrehozásához, valamint készítettünk egy Kupffer-sejteket is tartalmazó ko-kultúrát (2:1 hepatocyta – Kupffer-sejt aránnyal) a gyulladásos állapot modellezésére. Ezeken a tenyészeteken MTS-próbával megállapítottuk, hogy a matriptáz gátlók befolyásolják-e a sejtek életképességét. Az extracelluláris hidrogén-peroxid szintjét Amplex Red reagens hozzáadásával mértük. Immunfluoreszcens festéssel vizsgáltuk két tight junction fehérje, a claudin-1 és az occludin sejten belüli elhelyezkedését a matriptáz gátló kezelések hatására. További vizsgálatok tárgyát képezték azok a funkcionális vizsgálatok, melyek a vasháztartásra és a gyulladásos folyamatokra vonatkoztak. A májsejtek hepcidin szintjének meghatározását és a gyulladás mértékének nyomon követését külön-külön sertés-specifikus hepcidin és IL-8 ELISA kittel végeztük.

Eredményeink alapján megerősítettük, hogy az MI-460 és az MI-461 nem rendelkezik citotoxikus hatással az alkalmazott koncentrációban. A tight junction fehérjék közül csak az occludin esetében tapasztaltunk változást a gyulladásos ko-kultúrán, de itt már a kontroll csoport esetében sem tapasztaltuk az occludin élettani elhelyezkedését a sejtmembránon. Megállapítottuk, hogy mindkét vegyület szignifikáns mértékben növeli a hepcidin szintet mind gyulladásos, mind intakt májban in vitro. Az IL-8 koncentrációk mérési eredményei alapján kiderült, hogy az MI-461 mindkét sejttenyészet esetében okozott statisztikailag kimutatható gyulladáscsökkenést.

Összefoglalva, az MI-460 és az MI-461 az in vitro vizsgálatok alapján biztonságosnak tekinthetőek kedvező mellékhatás profiljuk miatt, ugyanakkor befolyásolják a hepcidin szint szabályozásán keresztül a májsejtek vasháztartását, valamint az MI-461 esetében a gyulladáscsökkentő hatás is igazolt.