Szekciók

A lovak megterheléses miopátiái régóta kutatott problémák. Általában hosszabb pihenő időszakot követő nagyobb megterhelés után, több tényező hatására alakul ki. Két fő elmélet létezik a bántalom okáról: dietetikai tényezők, úgymint szelén vagy E vitamin hiány, elektrolit háztartási zavarok, illetve genetikai háttér, például poliszacharid-tárolási miopátia (PSSM) és a malignus hyperthermia (MH). A miopátiák tünetei általában az izmok merevsége, duzzanata, fájdalmassága és az ezek mellett jelentkező myoglobinuria. Erdély Hargita megyéjében, a környéken magasan lévő településeken a pünkösdi betegség előfordulása 17-23%, míg a szomszédos, alacsonyabban fekvőkön ez az arány kevesebb mit 2%. Tudományos diákköri munkámban a fentebb leírt jelenség genetikai hátterét vizsgáltuk.

A vizsgálathoz 2 csoportot alkottunk. Az “A” csoportban 20 ló volt melyek 800 m feletti területeken élnek, a “B” csoportban pedig 10 véletlenszerűen kiválasztott egyed a betegség által nem érintett alacsonyabban fekvő falvakból. A lovak mindkét csoportban helyi szénával, illetve munkavégzéskor zabbal és árpával voltak etetve. Egyéb kiegészítést nem kaptak. A genetikai analízis elvégzéséhez az “A” csoportból 14, a “B” csoportból 9 lótól vettünk szőrmintát és elküldtük 1-es típusú PSSM (GYS1 gén), és malignus hyperthermia (RYR1 gén) genetikai analízisre az Animal Genetics (UK) laborba.

A genetikai vizsgálat eredményei a következőek voltak: Az “A” csoportból GYS1 génmutációra 7 ló lett pozitív (heterozigóta), míg a maradék 7 ló negatív lett . A MH-ért felelős RYR1 génmutációra az összes vizsgált egyed negatív lett. A “B” csoportban egy pozitív heterozigóta, 8 negatív eredmény született GYS1 mutációra, míg RYR1-re az összes egyed negatív volt. Az elmúlt 12 hónapban az “A” csoportból 7, a “B” csoportból csak annak az 1 pozitív lónak voltak klinikai tünetei. Az “A” csoportban 2 GYS1-pozitív ló egyáltalán nem mutatott tüneteket, míg az 1-es típusú PSSM tesztre negatív lovak közül 2 egyednél volt rhabdomiolízis.

A kísérlet alapján elmondható, hogy a megterheléses rhabdomyolízistől szenvedő lovak közt magasabb volt a PSSM heterozigóták aránya, mint azoknál a lovaknál melyeket a betegség nem érintett. Másfelől olyan lónál is kialakult a miopátia, melynek genetikai tesztje negatív lett mindkét génmutációra. Ennek oka lehet például 2-es típusú PSSM, mely nincs összefüggésben a GYS1-mutációval. Tehát, a környéken nagy számban előfordó 1-es típusú PSSM-ért felelős génmutáció valószínűleg okolható a rhabdomiolízises tünetegyüttes előfordulásáért az érintett lovaknál. Mindemellett figyelembe kell vennünk a lovak által fogyasztott takarmány Se, E-vitamin, tartalmát illetve genetikától független egyéb faktorokat.