Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A korai ivarszerv-szövet átültetés baromfiban génmegőrzés céljából
Buda Kitti Anikó IV. évfolyam
Haszonállat-génmegőrzési Központ; Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Témavezetők: Dr. Liptói Krisztina, Dr. Cseh Sándor

Absztrakt:

A dolgozatom célja, hogy betekintést nyerhessünk a baromfi in vitro génmegőrzés világába. Napjainkban az in vitro baromfi génmegőrzés egyetlen gyakorlatban alkalmazott módszere a spermafagyasztás. A spermasejtek csak Z ivari kromoszómát tartalmaznak, a nőivar heterogametikus (ZW), emiatt 6-7 visszakeresztezéssel sem nyerhető vissza 100%-ban az eredeti genotípus. Madarakban a W kromoszómát tartalmazó petesejtet és embriót nem lehet fagyasztani a nagy mennyiségű szik miatt. Emiatt vált szükségessé egy olyan alternatív génmegőrzési módszer kidolgozása, melynek segítségével megőrizhető a nőivar. Erre lehet alkalmas az ivarszervek átültetése napos korban. Ekkor a baromfi petefészek szerkezete nagyon hasonló a felnőtt egéréhez, amely átültethető és fagyasztható. Bebizonyosodott, hogy nem minden fajta egyaránt alkalmas recipiensnek. A tetra sl/tetra sl, plymouth/new hampshire, fehér leghorn/new hampshire, fehér magyar/sárga magyar donor/recipiens párok megfelelőek voltak, tehát régi magyar fajták egymással, valamint az intenzív genotípusok egymással sikeres donor/recipiens párokat alkottak.

A cél olyan donor/recipiens pár meghatározása volt, amely alkalmas a génmegőrzésre. Megvizsgáltuk az intenzív vonalakból kialakított sikeres párok genetikai távolságát egymáshoz képest és ehhez hasonlítottuk az őshonos fajtákat. Ennek alapján próbáltuk kialakítani a megfelelő párosítást. A sárga magyar/fehér leghorn párosítással végeztünk átültetéseket, először a megtapadás vizsgálata céljából. Ez eredményesnek bizonyult, a beültetett szervek megtapadtak. Szövettani vizsgálattal igazoltuk, hogy ivarsejtek termelésére alkalmasak. A következő beültetés után a recipienseket felneveltük. Az ivarérést követően megkezdjük az utódok vizsgálatát.

Az elvégzett munkában számos önálló feladatom volt, így a donorok leölése dekapitáció által, pre- és postoperációs kezelések, a műtétek során az asszisztencia ellátása (előkészítés, altatás, donorokból szikzacskó eltávolítás, egyedi jelölés), műtéti adminisztráció, a műtét utáni szteroidos, valamint a felnevelés során az immunszupresszáns kezelés.

A megelőző vizsgálatokban a befulladt tojások és elhalt embriók boncolása, ivarszervek eltávolítása.

Jelen kutatásban vizsgált módszerrel létrehoztuk az első olyan párosítást - fehér leghorn recipiens / sárga magyar donor - amely a génmegőrzésre alkalmas. További cél, hogy minden őshonos tyúkfajtához meghatározzuk a megfelelő recipienst.



Előadások listája