Szekciók

A matriptáz egy kettes típusú transzmembrán szerin proteáz, amely nagy mennyiségben található meg a vékonybél területén. Számos bélrendszeri betegségben a bélhámréteg barrier funkciója gyengül, mégis a legtöbb kezelés célpontja a patogén eltávolítása, és sokkal kevesebb hangsúlyt kap a bélhámsejt réteg erősítése, az élettani epiteliális barrier funkció helyreállítása.

A vizsgálatunk célja annak a hatásmódnak a megértése volt, ahogy ez a transzmembrán szerin proteáz befolyásolni képes a bélhámréteg integritását. A sertés eredetű IPEC-J2 sejtek kezelése egyrészt szelektív matriptáz inhibitorral (MI-432) 10, 25 és 50 μM koncentrációban, vagy szfingozin-1-foszfát (S1P) matriptáz aktivátorral történt 200 ng/ml koncentrációban. A Neutral Red vizsgálat bizonyította, hogy a sejtek életképessége nem változott a matriptáz modulátorokkal kezelt csoportokban a kontroll csoporthoz képest. A matriptáz inhibitorok hozzáadása után nemcsak a transzepiteliális elektromos rezisztencia (TER) csökkent, hanem akut változások is létrejöttek a sejtek redox állapotában, amelyeket Amplex Red módszerrel detektáltunk. Immunfluoreszcens festési technikával a matriptáz gátlást követően egy tight junction fehérje, az okkludin csökkent expresszióját figyeltük meg a sejtmembránban a kontrollhoz képest. Ezzel szemben az S1P-vel kezelt IPEC-J2 sejtréteg esetében időfüggő TER növekedés volt mérhető, amelyet nem kísért számottevő változás a ROS szintekben. Az okkludin előfordulása viszont megnőtt a tight junctionok területén S1P kezelést követően.

Mindezt összefoglalva, a matriptáz MI-432-vel történő gátlása negatív hatással volt a bélhámsejtek barrier funkciójára, ami egyrészt a redox környezetben bekövetkező változások, másrészt pedig az okkludin átrendeződése miatt alakult ki. Ezzel szemben a bélhámsejt réteg S1P aktivátorral való kezelésének hatására a TER értékek szignifikánsan növekedtek a ROS szintjének változása nélkül. A S1P ezen kívül jótékony hatással volt az okkludin eloszlására a tight junction területén belül.

A gazdasági haszonállatainkat érintő számos gyomor- bélrendszeri fertőzés esetén fontos szempont, hogy minél kevésbé csökkenjen az általuk előállított produktum és minél alacsonyabb legyen a mortalitás is. Figyelembe véve a matriptáz modulátorokkal történt kezelés utáni sejtéletképességi adatokat, további kísérletek végzésére kerül majd sor, amelyekben jelentős hangsúlyt kap, hogy milyen további terápiás lehetőségek rejlenek a matriptáz aktiválása során bekövetkező barrier funkció helyreállításában számos betegség, mint például az IBD, a Crohn betegség, a Johne betegség valamint a fekélyes vastagbélgyulladás kezelése során.