Szekciók

Napjainkban a kutyatartás az egész világon elterjedt szokássá vált. A házőrző szerep helyett a gazdák gyakran családtagként tekintenek házi kedvenceikre, elvárják tőlük, hogy minden élethelyzetben mellettük álljanak és a megfelelő viselkedést mutassák. A nagyfokú városiasodás következtében a kutyák kikerültek természetes környezetükből, a városok zaja, az emberek tömege, a lakásban tartás mind olyan tényezők, melyek viselkedésproblémákhoz vezethetnek. Ma már külön szakterület a viselkedési problémák vizsgálata, kezelése (W. Hunthausen, 1991), s számos kutatás igazolja azt is, hogy a környezeti tényezők mellett, a genetikai háttér, az egészségügyi problémák, az öregkor és a helytelen nevelés is a kiváltó okok között szerepelhetnek (L. Ackerman, 2011).

Dolgozatomban a hazai kutyatartók körében mértük fel a viselkedésproblémák előfordulásának gyakoriságát. A felmérést egy általunk összeállított 18 kérdéses kérdőív internetes fórumokon történő megosztásával végeztük. A kérdések a viselkedési problémák mellett a kutyák örökbefogadásának idejére, sétáltatási szokásaira, tartási körülményeire vonatkoztak, illetve arra, hogy a gazdák mennyire ismerik és használják megfelelően a viselkedésprobléma fogalmát. A kutyatulajdonosok 2016. január 25-27. között érhették el a kérdőívet. A mindösszesen három nap alatt 5650 darab válasz érkezett vissza, mely igazolja a téma jelentőségét laikusok körében is.

A gazdák rangsorolása alapján látható volt, hogy a félelem a leggyakoribb probléma, ezen belül is a csattanó hangok, az autók zaja és a lövések jelentek meg kimagasló százalékban (15,2%). A második helyre az emberekre felugrálás (14,7%) került. A családtaggal szembeni agressziót a gazdák 0,2%-a jelölte gyakori előfordulással, míg idegen emberekkel szemben ez az érték jóval magasabb (2,02%). Egyértelműen kimutatható összefüggéseket találtunk a tartásmód és az ugatás (p <0,0001), a gazda neme és a romboló viselkedés (p <0,0001), a vihartól és a hangoktól való félelem (r=0,7287), a más állatoktól és az idegen emberektől való félelem (r=0,5014), valamint a rágás és a rombolás között (r=0,6162).

Eredményeink azt mutatják, hogy a viselkedésproblémák előfordulása szinte mindennapos a kutyás gazdák körében, akik a probléma elsődleges megoldási kulcsának az állatorvost jelölték meg (74,3%). Munkánk eredményei sok téren egybecsengenek a külföldi kutatások eredményeivel (Sherman B. L., Mills D. S., 2008), s felhívják a figyelmet arra, hogy a hazai gyakorlatban is megnőtt az igény a kutyák viselkedésproblémáinak diagnosztizálására, kezelésére az állatorvosi munka során.