Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Két hazai kétéltű faj fogékonysága és érzékenysége a Batrachochytrium dendrobatidis kórokozó gombafajra
Drexler Tamás II. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék; Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet
Témavezetők: Dr. Kosztolányi András, Dr. Hettyey Attila, Ujszegi János

Absztrakt:

A kétéltűek világszerte megfigyelhető fogyatkozásának fő okai közé tartozik a fertőző betegségek terjedése. A legveszélyesebb kórokozók közé tartozik a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű gombafaj. Az általa okozott, kitridiomikózis nevű betegség sokhelyütt tömeges pusztulásokat idézett elő és számos kétéltűfaj lokális kihalásáért felelős. A kórokozó bizonyítottan jelen van a Kárpát-medencében is, ugyanakkor hazánkban idáig nem mutattak ki drasztikus állománycsökkenést. Ennek oka lehet a lokálisan elterjedt gombatörzs alacsony virulenciája, illetve a kétéltűfajok helyi populációinak magas toleranciája a gombával szemben. Különösen érdekes a barna varangy (Bufo bufo) a kitridiomikózis szempontjából, mivel spanyolországi populációk egyedei terepi vizsgálatok és laborkísérletek alapján is érzékenynek bizonyultak a fertőzésre, ugyanakkor hazánkban ezen faj kapcsán sincs bizonyíték a Bd-hez köthető pusztulásra. Egy másik érdekes faj az erdei béka (Rana dalmatina), ugyanis európai populációi jóval kevésbé fertőzöttek, mint az észak-amerikai rokon fajokéi, kísérletes vizsgálatról pedig e faj kapcsán nincs tudomásunk. Kutatásunk során az említett két faj ebihalain végeztünk kísérletes fertőzést egy Spanyolországban izolált, de világszerte elterjedt, magas virulenciájú Bd törzzsel. A kísérletes fertőzés direkt és indirekt hatásait egyaránt vizsgáltuk ebihalkorban, valamint az átalakulás után két héttel. Az erdei béka a várakozásoknak megfelelően kevésbé fertőződött, mint a barna varangy. Ugyanakkor, a gombának való kitétel egyik fajnál sem okozott mortalitást, nem volt negatív hatással a tömegváltozásra és a lárvális fejlődés hosszát sem befolyásolta szignifikánsan. Ezek alapján úgy véljük, hogy a két faj magyarországi populációi valóban ellenállóbak lehetnek a Bd fertőzéssel szemben, amelynek hátterében az eltérő hatékonyságú kémiai védekezés állhat. Ennek kiderítésére a jövőben további vizsgálatokat tervezünk.



Előadások listája