Biológus szekció

A kétéltűek világszerte megfigyelhető fogyatkozásának fő okai közé tartozik a fertőző betegségek terjedése. A legveszélyesebb kórokozók közé tartozik a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű gombafaj. Az általa okozott, kitridiomikózis nevű betegség sokhelyütt tömeges pusztulásokat idézett elő és számos kétéltűfaj lokális kihalásáért felelős. A kórokozó bizonyítottan jelen van a Kárpát-medencében is, ugyanakkor hazánkban idáig nem mutattak ki drasztikus állománycsökkenést. Ennek oka lehet a lokálisan elterjedt gombatörzs alacsony virulenciája, illetve a kétéltűfajok helyi populációinak magas toleranciája a gombával szemben. Különösen érdekes a barna varangy (Bufo bufo) a kitridiomikózis szempontjából, mivel spanyolországi populációk egyedei terepi vizsgálatok és laborkísérletek alapján is érzékenynek bizonyultak a fertőzésre, ugyanakkor hazánkban ezen faj kapcsán sincs bizonyíték a Bd-hez köthető pusztulásra. Egy másik érdekes faj az erdei béka (Rana dalmatina), ugyanis európai populációi jóval kevésbé fertőzöttek, mint az észak-amerikai rokon fajokéi, kísérletes vizsgálatról pedig e faj kapcsán nincs tudomásunk. Kutatásunk során az említett két faj ebihalain végeztünk kísérletes fertőzést egy Spanyolországban izolált, de világszerte elterjedt, magas virulenciájú Bd törzzsel. A kísérletes fertőzés direkt és indirekt hatásait egyaránt vizsgáltuk ebihalkorban, valamint az átalakulás után két héttel. Az erdei béka a várakozásoknak megfelelően kevésbé fertőződött, mint a barna varangy. Ugyanakkor, a gombának való kitétel egyik fajnál sem okozott mortalitást, nem volt negatív hatással a tömegváltozásra és a lárvális fejlődés hosszát sem befolyásolta szignifikánsan. Ezek alapján úgy véljük, hogy a két faj magyarországi populációi valóban ellenállóbak lehetnek a Bd fertőzéssel szemben, amelynek hátterében az eltérő hatékonyságú kémiai védekezés állhat. Ennek kiderítésére a jövőben további vizsgálatokat tervezünk.