Biológus szekció

A nyugati társadalmak egyik növekvő problémája a meddőség, ami elsősorban a késői gyermekvállalással hozható összefüggésbe. Egyes becslések szerint párok 10-15 %-a érintett a meddőség valamilyen formájában. Ez csak Magyarországon mintegy 150.000 párt jelent. A fejlett országokban az asszisztált reprodukciós eljárások útján fogant újszülöttek az összes szülés kb. 1,5 %-át teszik ki, de az USA egyes államaiban ez a szám megközelíti az 5 %-ot.

A meddőség okai kb. 50%-ban jól körülhatárolhatóak, azonban a páciensek felénél nincs egyértelműen meghatározható oka a csökkent fertilitásnak. A modern meddőségi kezelésben egyre fontosabbá válik a különböző állapotok, elváltozások komplex szemlélete, amelyhez elengedhetetlen a folyamatok jobb megértése, valamint az eredményeket befolyásoló változók definiálása.

A humán reprodukciós eljárások sikerességét befolyásoló legfontosabb tényezőkről számos szakirodalmi hivatkozás áll rendelkezésünkre, azonban sok esetben ezek egymásnak ellentmondóak, valamint sok változó esetében az összefüggések még nem tisztázottak. Az asszisztált reprodukciós eljárások olyan sokváltozós folyamatok, melyekben nehéz meghatározni az egyes tényezők szerepét, hatását, főleg a páciensek állapotának sokrétűsége mellett.

Kutatásom célja az intézetünkben elvégzett in vitro fertilizációs kezelések elemzése, a páciensek és kezelések jellemzői közötti kölcsönhatások vizsgálata, valamint olyan erős változók keresése, amelyek egyértelműen befolyásolhatják a kezelések sikerét. Ezen kívül célom volt kidolgozni egy olyan predikciós modellt, melynek segítségével megbecsülhető az úgynevezett „ongoing”, azaz 20. gesztációs hetet betöltött terhesség kialakulásának valószínűsége.

A kutatás során felhasznált adatokat a Humán Reprodukciós Intézetben, 2013. január és 2016. május között elvégzett humán in vitro fertilizációs kezelések során gyűjtöttük. A vizsgálatból kizártam az ismert kromoszóma-rendellenességgel rendelkező páciensek adatait, valamint a donor petesejttel történő IVF kezeléseket.

A kutatás során - többek között - a következő változók terhesség kialakulására gyakorolt hatásait elemeztem: anyai életkor, BMI (Body Mass Index) érték, nyert petesejtek száma, ösztradiol érték, alap szérum FSH (follikulus stimuláló hormon) érték, transzferált embriók száma, transzferált embriók minősége, korábbi sikertelen ciklusok száma, sterilitás típusa stb.

Dolgozatom során részletesen kitérek a saját intézetünk irodalomban publikált vizsgálatokhoz hasonló és attól eltérő eredményeiről is.