|
||||
Home
» Archívum
» 2016. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióGabelics Tamás Péter II. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani tanszék Témavezető: Dr. Földvári Gábor Európa legismertebb és legelterjedtebb kullancsfajának, a közönséges kullancsnak (Ixodes ricinus) elterjedése, életmódja és vektorszerepe mára már jól feltérképezett. Azonban hazánkban előfordulnak egyéb, hasonló viselkedésű, de sokkal kevésbé kutatott kullancsfajok is. A pilisi erdőkben a közönséges kullancson kívül még két, jelentős számban előforduló kullancsfajjal találkozhatunk, ezek a Haemaphysalis concinna és Haemaphysalis inermis. A kutatócsoport egy pilisi gyűjtőhelyről immár ötödik éve havonta gyűjti a kullancsokat; ebbe a folyamatba becsatlakozva vizsgálom a fajok szezonalitását és Borrelia miyamotoi fertőzöttségét. A Borrelia miyamotoi-ról csak néhány éve bizonyosodott be, hogy egy humán patogén spirochéta baktérium, amely a Lyme kórt okozó Borrelia-któl eltérően visszatérő lázat alakíthat ki az emberi és állati szervezetben. A kullancsok begyűjtése az aljnövényzetről zászlózásos módszerrel történt. A befogott állatok faj és fejlődési stádium szerint lettek szétválogatva és alkoholban konzerválva. Az egyes fajok és stádiumok mennyiségét a heterogén élőhely miatt nem tér, hanem idő alapú módszerrel kvantifikáltuk. Bár a két Haemaphysalis-fajról elmondható, hogy összességében ritkábbak, bizonyos hónapokban egyedsűrűségük meghaladta az I. ricinus-ét. A területen előforduló kullancsok közül az I. ricinus nimfák és adultok előfordultak minden gyűjtési hónapban. A molekuláris vizsgálatokhoz első lépésben a 2012-ből és 2013-ból gyűjtött kullancsokból válogattunk úgy, hogy az összes fajt, stádiumot és gyűjtési hónapot lefedjük. A DNS kivonást alkalikus hidrolízissel végeztük nimfák és adultok esetében egyenként, lárváknál legfeljebb 10 egyedet tartalmazó összevont mintákban. A Borrelia miyamotoi jelenlétét valós idejű (real-time) polimeráz láncreakcióval vizsgáltuk. A 752 mintából (I. ricinus: 456 minta, 1002 egyed; H. inermis: 101 minta, 101 egyed; H. concinna: 195 minta, 770 egyed) 10 bizonyult pozitívnak, ezek mindegyike Ixodes ricinus-ból (lárva, nimfa, nőstény, hím) származott. Így az Ixodes ricinus minták 4,56%-ából volt kimutatható a kórokozó, amely a többi európai hasonló adathoz képest kifejezetten magas. További konvencionális PCR és szekvencia elemzés segítségével tervezzük igazolni az itt kapott real-time PCR eredményeinket. A két Haemaphysalis-faj valamennyi stádiumából vizsgált egyedek negatívnak bizonyultak. A korábban hazánkban csak Gemencen kimutatott kórokozó pilisi, viszonylag nagy prevalenciával való előfordulása azt jelzi, hogy az I. ricinus kullancsok Borrelia miyamotoi fertőzöttsége országszerte jelen lehet, amely potenciális veszélyforrás az emberek számára. Előadások listája |