|
||||
Home
» Archívum
» 2016. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióBali Krisztina II. évfolyam Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet; Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet, Ökológiai tanszék Témavezetők: Egediné dr. Fehér Enikő, Dr. Pásztory-Kovács Szilvia A libák vérzéses vese- és bélgyulladása az Anser anser polyomavirus 1 (AaPyV1, korábban lúd haemorrhagiás polyomavírus) által okozott súlyos megbetegedés, amelyet 1969-ben Magyarországon jegyeztek le először. A vírust kimutatták pézsmarécéből és mulard kacsából is. A fertőzött egyedek egyik kacsa faj esetében sem mutattak klinikai tüneteket, viszont potenciális rezervoárnak számítanak. Az AaPyV1 (Polyomaviridae víruscsalád, Gammapolyomavirus nemzetség) kettősszálú DNS genommal rendelkezik, amely a többi polyomavírusban szintén megtalálható korai és késői fehérjéket kódoló gének mellett egy további, feltételezett génnel is rendelkezik (ORF-X). Bár a vírus genom kódját sikeresen meghatározták, a gének funkciója és a fertőzés pontos mechanizmusa nem ismert. Tanulmányunk céljai közt szerepelt a hazai állományokat fertőző liba és kacsa eredetű AaPyV1 genomok vizsgálata, a virális gének funkcionális vizsgálatának megkezdése, illetve a potenciális vírus rezervoár szervezetek felderítése. Munkánk során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára polyomavírus fertőzés gyanújával érkezett házi kacsa és lúd vese és bursa szövetmintákat, valamint influenza vírus szűrésre érkezett vadmadár (köztük víziszárnyas) kloáka tampon mintákat használtunk fel. Három, a tavalyi évben (2015) gyűjtött AaPyV1 törzs teljes genomjának nukleotid sorrendjét felsokszorozást követően újgenerációs szekvenáló rendszer segítségével határoztuk meg. Mindhárom törzs genetikai kódja nagy hasonlóságot mutatott a GenBank adatbázisban elérhető néhány szekvenciával. A rendelkezésünkre bocsátott 90 vadmadár mintából nagy érzékenységű, széles spektrumú nested PCR rendszerrel végeztünk polyomavírus szűrést, ám egy mintában sem mutattuk ki a vírusok jelenlétét. Reverz transzkripciós PCR rendszer segítségével vizsgáltuk házi kacsa és liba szövetmintából a feltételezett ORF-X gén kifejeződését, ám a géntermék megjelenését nem sikerült igazolni. A kutatás folytatásaként a jövőben a fertőzés vírus és gazda eredetű tényezőinek átfogó vizsgálatára mRNS transzkriptom analízist hajtunk végre, amellyel közelebbi képet kaphatunk a virális gének kifejeződéséről, köztük a feltételezett ORF-X génről is. Illetve folytatjuk a cirkuláló AaPyV1 törzsek és potenciális rezervoár szervezetek felkutatását is. Előadások listája |