Biológus szekció

Az erdei szürkebegy bár szórványos fészkelő és telelő a Kárpát-medencében, de gyakori tavaszi – őszi átvonuló. Ennek ellenére csak kevés információval rendelkezünk a fajról

Az erdei szürkebegy (Prunella modularis) Eurázsia mérsékelt éghajlatú területein elterjedt énekesmadár faj 8 alfajjal. A Kárpát-medencében mind a fészkelő, az átvonuló és kis számban áttelelő madarak a törzsalakhoz, a Prunella modularis modularis alfajhoz tartoznak. A P. m. modularis parciális vonulási stratégiát folytat, vonulása délnyugat felé irányul. A Kárpát-medencén a Finnországig terjedő területekről származó madarak vonulnak át. Telelőterületük nagyrészt az Appenin-félszigetre esik. Tavaszi vonulásuk március közepétől április közepéig, őszi vonulásuk szeptember végétől november elejéig tart.

A madarak befogása és gyűrűzése a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ócsai Tájvédelmi Körzetben, az Ócsai Madárvártán történt az Actio Hungarica standard módszereivel. Az elemzések elvégzéséhez az 1984 és 2015 között megfogott erdei szürkebegyek adatait használtam. Ősszel a korcsoportokat (öreg illetve fiatal) külön vizsgáltam. Az ivar meghatározása a vonulási időszakokban nem lehetséges. Általános lineáris kevert modellekkel vizsgáltam a tavaszi és őszi vonulás időzítését, elemeztem a visszafogások mintázatát, valamint a madarak biometriai jellemzőit a két vonulási periódusban, ill. a 32 év alatt.

Eredményeim szerint sem a tavaszi, sem az őszi vonulás időzítése nem változott szignifikánsan időszakon belül. A visszafogások adatai alapján a tavaszi vonulás gyorsabb, mint az őszi. A tavaszi vonulási periódusban a szárnyhossz, ill. a harmadik evező átlagos hossza nőtt, aminek a valamivel nagyobb hímek korábbi vonulása lehet az oka. Ősszel az átlagos testtömeg szignifikánsan nőtt. Ennek oka lehet, hogy ezek a madarak átlagosan kisebb távolságból érkeznek, vagy a hidegebb napi időjáráshoz való fiziológiai alkalmazkodás. A tavaszi - őszi vonulásban fogott öreg madarak szárnyhossz, 3. evező hossz és testtömeg átlagában nem találtam különbséget az időszakok között, ami valószínűsíti, hogy ugyanaz a populáció vonul át a területen, a faj nem hurokvonuló. A fiatal madarak - a testtömeg kivételével - minden mért változójukat tekintve átlagosan kisebbek az öregeknél.

A fajnál nem találtam sem a vonulási dinamikában, sem a biometriai jellemzőkben olyan változást, amit sok más fajnál kimutattak, feltehetően a klímaváltozásra adott válaszként.