|
||||
Home
» Archívum
» 2016. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióBukor Boglárka III. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék; Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék Témavezetők: Dr. Pásztory-Kovács Szilvia, Dr. Liker András Az utóbbi évtizedekben számos kutatás folyt az urbanizáció állatpopulációkra gyakorolt hatásának felderítésére, aminek gyakori modell állatai a madarak. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a városi madárpopulációkban fészekaljanként általában kevesebb fiókát nevelnek, mint a természetes élőhelyeiken, azonban a városi populációk denzitása ennek ellenére gyakran nagyobb. Az ellentmondást magyarázhatja az, hogy a madarak a városban több fészekaljat produkálnak mint a természetes területeken, akár egy éven belül, akár azáltal, hogy több évben fészkelnek. Jelen kutatásunkban ezt a hipotézist teszteltük széncinegék két erdei és két városi populációjának három éves vizsgálatán keresztül. Ennek során összesen 201 egyedileg azonosított tojó széncinege 436 fészkelésről gyűjtöttünk adatokat. Eredményeink szerint a városi és erdei tojók között nem volt különbség az éven belüli második költések gyakoriságában. Szintén nem találtunk élőhelyi különbséget abban, hogy a három év során a tojók hány fészkelési szezonban szaporodtak, és hogy ezalatt összesen hány fészekaljat raktak. Viszont a magasabb fészkenkénti utódszám miatt az erdei tojók csaknem dupla annyi fiókát reptettek ki a három év alatt, mint a városokban élők. Az elemzések során fény derült arra is, hogy a városi madarak nagyobb valószínűséggel mennek át költeni egy másik odúba egy éven belül, mint az erdei madarak, de ez lehet annak a következménye, hogy kisebb a más fajokkal való fészekkompetíció mértéke. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy nem találtunk szignifikáns különbséget az évek közötti odú hűségben. A városi széncinegék alacsony fészkenkénti sikerét tehát valószínűleg nem kompenzálja nagyobb számú fészkelés. Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyobb városi denzitást vagy a jobb túlélés vagy a természetes területekről történő bevándorlás okozhatja. Utóbbi esetben az urbanizálódott széncinege populációk egyedeinek fitnesze kisebb lehet a természetes populációkéhoz képest, és így ezek az élőhelyek egyfajta ökológiai csapdaként működnek. Előadások listája |