Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Éven belüli és évek közötti újrafészkelések gyakorisága erdei és városi széncinege populációkban
Bukor Boglárka III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék; Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék
Témavezetők: Dr. Pásztory-Kovács Szilvia, Dr. Liker András

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedekben számos kutatás folyt az urbanizáció állatpopulációkra gyakorolt hatásának felderítésére, aminek gyakori modell állatai a madarak. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a városi madárpopulációkban fészekaljanként általában kevesebb fiókát nevelnek, mint a természetes élőhelyeiken, azonban a városi populációk denzitása ennek ellenére gyakran nagyobb. Az ellentmondást magyarázhatja az, hogy a madarak a városban több fészekaljat produkálnak mint a természetes területeken, akár egy éven belül, akár azáltal, hogy több évben fészkelnek. Jelen kutatásunkban ezt a hipotézist teszteltük széncinegék két erdei és két városi populációjának három éves vizsgálatán keresztül. Ennek során összesen 201 egyedileg azonosított tojó széncinege 436 fészkelésről gyűjtöttünk adatokat. Eredményeink szerint a városi és erdei tojók között nem volt különbség az éven belüli második költések gyakoriságában. Szintén nem találtunk élőhelyi különbséget abban, hogy a három év során a tojók hány fészkelési szezonban szaporodtak, és hogy ezalatt összesen hány fészekaljat raktak. Viszont a magasabb fészkenkénti utódszám miatt az erdei tojók csaknem dupla annyi fiókát reptettek ki a három év alatt, mint a városokban élők. Az elemzések során fény derült arra is, hogy a városi madarak nagyobb valószínűséggel mennek át költeni egy másik odúba egy éven belül, mint az erdei madarak, de ez lehet annak a következménye, hogy kisebb a más fajokkal való fészekkompetíció mértéke. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy nem találtunk szignifikáns különbséget az évek közötti odú hűségben. A városi széncinegék alacsony fészkenkénti sikerét tehát valószínűleg nem kompenzálja nagyobb számú fészkelés. Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyobb városi denzitást vagy a jobb túlélés vagy a természetes területekről történő bevándorlás okozhatja. Utóbbi esetben az urbanizálódott széncinege populációk egyedeinek fitnesze kisebb lehet a természetes populációkéhoz képest, és így ezek az élőhelyek egyfajta ökológiai csapdaként működnek.



Előadások listája