|
||||
Home
» Archívum
» 2016. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióJózsef Júlia II. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Biologiai Intezet, MTA ÖK Témavezetők: Dr. Aszalós Réka, Dr. Szabó Péter Magyarországon jelenleg is széles körben alkalmazott az úgynevezett vágásos üzemmód, mely jelentősen módosítja az erdők természetes összetételét és szerkezetét. Egykorú, fajösszetételben és szerkezetében homogén faállományt hoz létre, illetve csökkenti az elegyfajok arányát. Ezekben az erdőkben a természeteshez képest sokkal kevesebb holtfát találunk. Mivel a természetes erdőszerkezeti elemek és az elegyfafajok jelenléte a legtöbb erdei élőlénycsoport számára nélkülözhetetlen életfeltételt jelentenek, a természetes erdők összetételét és szerkezetét kialakító természetvédelmi tevékenységek egyre elterjedtebbek. 2014-ben az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete egy monitoring vizsgálatot kezdett el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának által végzett természetvédelmi erdőkezelés 32 hektáros tölgyerdőben megfigyelhető hatásait illetően Garáb község mellett. A több szempontú természetvédelmi kezelés során az állomány megbontásra került egy-egy fa, kisebb facsoport kivágásával, így elindulhat a heterogénebb faállomány-szerkezet, az elegyfajokat és holtfát nagyobb arányban tartalmazó állomány kialakulása. A beavatkozás hatására létrejövő változások vizsgálata során a faállomány szerkezeti és összetételbeli változókat és a holtfa mennyiségi viszonyait érintő módosulásokra koncentráltunk. A kezelés hatására, a vártaknak megfelelően, szignifikánsan csökkent a területen uralkodó kocsánytalan tölgyek száma (393 tő/ha-ról 337 tő/ha; p-érték<0.05) és körlapösszege (23.5 m2/ha-ról 21 m2/ha-ra; p-érték<0.05). Így az arányok kis mértékben eltolódtak az elegyfajok javára. Ezen kívül mind az álló, mind a fekvő holtfa mennyisége nagymértékben nőtt, összességében a teljes holtfa mennyisége a háromszorosára növekedett (11.7 m3/ha-ról 34 m3/ha-ra; p-érték<0.05). Az eredmények fényében elmondható, hogy a természetvédelmi kezeléssel sikerült növelni az elegyfafajok arányát. Bár ez az eltérés egyelőre kismértékű, a természetes regenerációs folyamatok beindulásával és a kiemelt elegyfajok megsegítését célzó további beavatkozásokkal nagyobb eltérések detektálása várható. A kezelés hozzájárult a területen levő holtfa mennyiségének jelentős növeléséhez. A jövőben tervezzük a terület faállományának további monitorozását, illetve a cserje- és gyepszint beavatkozás utáni felvételét. Előadások listája |