Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A klórdioxid (ClO2) fertőtlenítő hatása tenyészkacsa telepről származó kacsatojáson; az összcsíraszám meghatározása a tojás felületén
Hartwig Pia Malu IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Csikó György, Palócz Orsolya

Absztrakt:

A bakteriális vagy más kórokozók miatt az élelmiszer eredetű járványkitörések előfordulása évszázadok óta ismert. Az élelmiszer-előállítási folyamatok során hatékony, ugyanakkor legkevésbé káros fertőtlenítőszerek alkalmazása különösen fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. Mivel a baromfihús az emberek számára az egyik fő élelmiszerforrás, nagyon fontos a kórokozók; pl. Salmonella spp., Campylobacter spp., terjedésének megakadályozása érdekében a csíraszám csökkentése a tojáshéj felszínén.

A biocidok, mint például; fertőtlenítőszerek, tartósítószerek és antiszeptikumok, alkalmazása évtizedek óta széles körben elterjedt. A klórdioxidot (ClO2) a XX. Század közepétől használják a vízellátó rendszerek és az ivóvíz fertőtlenítésére, mivel hatékonyan pusztítja el a kórokozókat, mint például, a baktériumokat, spórákat és vírusokat. Ezenkívül a ClO2 "Ideális Biocid"-ként ismert, mivel jó a hatásfoka (azonnali ölő hatás) a mikrobiális szervezetek ellen, valamint azért, mert nem káros az emberekre és környezetbarát.

Tanulmányunk célja, hogy a ClO2 fertőtlenítő hatékonyságát vizsgáljuk a kacsa tojás felszínén, és hogy jelentősen csökkentsük az összes élőcsíraszámot a tojás felszínén.

Három kísérletet végeztünk kacsa tojásokon, különböző koncentrációjú ClO2 és kvaterner ammóniumvegyület (QAC) alkalmazásával, majd az összcsíraszám meghatározásával.

Az első kísérletben a ClO2 hatása közel azonos volt az összes alkalmazott koncentrációban (30, 100 és 300 ppm). A következő kísérletben a klór-dioxidot QAC fertőtlenítőszerrel kombináltuk. A legnagyobb csíraszám csökkenés (10-5) a ClO2 ködösítéssel együtt alkalmazott QAC kezelés hatására következett be. A harmadik mérés során csökkentettük a QAC koncentrációját. A legnagyobb csíraszám csökkenést a 0,2% QAC permetezés és 100 ppm ClO2 ködösítés együttes alkalmazásával értük el.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a ClO2 önmagában alkalmazva nem képes eltávolítani az összes mikroorganizmust a kacsatojások felszínéről, azonban aldehidmentes fertőtlenítőszerrel együtt alkalmazva növeli annak hatékonyságát, valamint elpusztítja a tojások felszínén levő spórákat.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.