Szekciók

A külső élősködők gazdaságilag fontosak, mivel jelenlétük anaemiát, termeléskiesést és nyugtalanságot eredményezhet. A vérszívó ektoparaziták kórokozókat is terjeszthetnek gazdáik között.

Vizsgálataink során a mintagyűjtéshez Írországot választottuk, mivel egy szigeten a külső élősködők genetikai háttere és az általuk hordozott kórokozók eltérhetnek attól, ami Európa kontinentális részére jellemző. A borzok különösen alkalmas célfajnak tűntek ebben az összefüggésben, mivel nem cserélődnek rendszeresen (például vándorlás vagy szállítás révén) Írország és Európa más részei között.

2017 és 2018 között az alábbi ektoparazitákat gyűjtöttük írországi borzokról: 231 kullancsot, 73 bolhát és 115 tetvet. Összehasonlító vizsgálathoz sünökről is eltávolítottunk 131 kullancsot. A külső élősködők faját standard határozókulcsok alapján határoztuk meg.

Borzokról két kullancsfajt (Ixodes canisuga és I. hexagonus) azonosítottunk, szemben a sünökkel, amelyek csak ez utóbbival voltak fertőzöttek. A borzokon még egy-egy bolha- és tetűfaj is előfordult (Paraceras melis és Trichodectes melis).

A minták jelentős hányadából (n = 206) kivontuk a DNS-t, amit PCR-ek és szekvenálás követtek molekuláris és filogenetikai vizsgálat céljából. Az írországi I. canisuga 100%-ban azonos citokróm oxidáz (cox1) szekvenciával rendelkezett angol mintákkal, az I. hexagonus pedig egy olaszországi mintával. Az azonos fajú borz- és sünkullancsok között nem volt cox1 szekvencia különbség. Filogenetikailag a kullancsok és tetvek viszonyai ismert rendszertanukat tükrözték, a borz bolhák azonban családjukon (Ceratophyllidae) kívül csoportosultak.

Hetvenhat kullancs (csak I. canisuga) és három bolha PCR pozitívnak bizonyult piroplasmákra. A prevalencia szignifikánsan magasabb volt a nőstények, mint a nympha stádiumú kullancsok esetében. A pozitív minták csaknem feléből (n = 35) szekvenáltuk a PCR terméket. Ezek közül 34 a "Babesia sp. borz A-típus" DNS-ét tartalmazta, ami 100%-ban azonos volt magyar és spanyol mintákkal, de csak 99.8%-ban egyezett angol mintákkal (génbanki adatok alapján). Egy bolhában pedig a "Babesia sp. borz B-típus" DNS-e volt jelen, ami 100% azonosságot mutatott angol mintákkal.

Öt bolhában Wolbachia endoszimbionták DNS-ét is kimutattuk. Minden minta negatív volt kórokozókra az Anaplasmataceae családból, illetve rickettsiákra, haemoplasmákra.

Következésképpen, a borz bolhák rendszertani hovatartozását érdemes lesz szélesebb körben is megvizsgálni. Munkánk szolgáltatta az első molekuláris bizonyítékot borz babesiák írországi előfordulására. Két Babesia genotípust (fajt) azonosítottunk, amelyek az I. canisuga kullancsfajjal társultak és gyakoriságuk aránya eltért a szomszédos Skóciához képest. Legjobb tudomásunk szerint ez a második alkalom, amikor babesia DNS-t mutattak ki ragadozók bolháiból.