Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Kistestű kutyák normál mellékvese méretének megállapítása ultrahangvizsgálattal
Héthársi Fanni Virág VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezetők: Dr. Hetyei Csaba, Dr. Kiss Gergely

Absztrakt:

A mellékvesék méretének megállapítására szenzitív és specifikus módszer az ultrahangvizsgálat. A mellékvese méret legmegbízhatóbb mutatója a caudális póluson mért maximális harántátmérő (későbbiekben vastagság). A normálérték felső határa kutyáknál korábbi szakirodalmi közlések alapján 7,4 mm. Azonban a kutyák testtömege és mellékvese vastagsága közti összefüggésről ellentmondó adatok szerepelnek. Amennyiben a mellékvesék mérete mutat összefüggést a testtömeggel, 7,4 mm-es normálérték használata esetén kistestű kutyákban egy megnagyobbodott mellékvesét is normálisnak minősíthetünk. E diagnosztikai problémának felismerése nyomán az utóbbi években jelent meg tanulmány, amely 10 kg alatti testtömegű kutyáknál a normálérték felső határának 6,0 mm-t javasol.

Célunk, hogy saját mérési adatokat felhasználva vizsgáljuk kutyák mellékveséinek méretét és normálérték testtömeg-függését 10 kg alatti tartományban.

Retrospektív tanulmányunkat 2008. és 2017. között, az Állatorvostudományi Egyetem endokrinológiai szakrendelésén vizsgált 67 kutyán végeztük el. Közülük 31 egészséges, mellékvese eredetű betegségben nem szenvedő egyed volt. Testtömegük 3,0 kg-tól 42,0 kg-ig terjedt. Statisztikai módszerekkel vizsgáltuk az egészséges csoport egészét (n=31), a 10 kg alatti egyedeket (n=17) külön csoportként, valamint a 10 kg feletti és a Cushing-kórral diagnosztizáltakkal összehasonlítva. A mellékvesék mérete az összes, egészséges egyedet illetően testtömeg-függést mutatott (n=31), míg a 10 kg alatti állatok esetén ez nem volt igazolható. 10 kg alatti és feletti csoport mellékvese méretei között szignifikáns különbséget találtunk. A bal mellékvesék méretének átlaga 4,5 mm, szórása +/-0,7 mm (n=17), a jobb átlaga 4,7 mm, szórása +/-0,8 mm (n=15). Ez a bal mellékvesénél 3,0-6,0 mm-es, míg a jobb esetén 3,1-6,3 mm-es normálérték tartományt jelent (95%-os konfidencia-intervallumok). A centrális Cushing-kórral diagnosztizált kutyák adatait (n=17) az egészségesekkel összevetve 10 kg alatti tartományban 5,5 mm-es felső határt találtunk megfelelőnek diagnosztikai szempontból. Ezzel az értékkel centrális Cushing-kór diagnosztikájában ultrahangos vizsgálattal a bal mellékvese esetén 82%-os szenzitivitást és 94%-os specificitást, míg a jobb esetén 76%-os szenzitivitást és 88%-os specificitást értünk el. A specificitás-szenzitivitás értékek jól egyeznek a szakirodalmi adatokkal, igazolva a diagnosztikai módszertant.

Összefoglalva megállapítottuk, hogy a mellékvesék vastagsága testtömeg-függést mutat 1-42 kg-os tartományban. 10 kg alatt testtömeg függést nem tudtunk kimutatni és a mellékvese méretek szignifikánsan kisebbek, mint a nagyobb tömegű állatoknál. Vizsgálatunkban 10 kg alatti tartományra 5,5 mm-es felső határértéket állapítottunk meg egészséges kutyák esetén. Ez eltér a nagyobb tömegű állatok esetében használt 7,4 mm-es értéktől. Ezen következtetések jól egyeznek a szakirodalomban található újabb adatokkal, valamint irányadó diagnosztikai kritériumot is jelentenek.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.