Szekciók

A haszonállatok jólléte napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő kérdésköre. Bár egyelőre még csak a fejlett országokban foglalkoznak napi szinten a problémával, az elképzelések a világ nagy részére már eljutottak. Sajátossága, hogy Európán belül is igen eltérő hozzáállások és célkitűzések vannak jelen: a Nyugat- és Észak-Európai államok élesen elkülönülnek a Közép-Kelet-Európai térségtől. Mivel Magyarország ez utóbbi régió tagja és ezidáig hivatalos adatgyűjtés nem történt, Tudományos Diákköri dolgozatomban a jelenlegi magyar helyzet feltérképezését tűztem ki célként.

Kutatásom során a keresleti és kínálati oldalt is megvizsgáltam, elsősorban a vásárlói tudatosságra, - igényekre és -hajlandóságra, illetve a termelői észrevételekre fókuszálva. Ennek eszközéül egy fogyasztói kérdőívet, valamint az előbbi eredményein alapuló, termelői kérdéssort készítettem el és értékeltem ki.

Vizsgálataim eredményei azt mutatták, hogy a magyar vásárló igen tájékozatlan és bizalmatlan. Ennek oka részint a kevés rendelkezésre álló, hiteles információ, részint a megbízhatatlan, kiskapukat kereső termelői magatartás. Az átlagos magyar fogyasztó ugyanakkor az államban bízik, így elsősorban a hazai termékek felé fordul, nem él kellő kritikával ezen védjegyek irányába, ami további csalódást és következményesen növekvő bizalmatlanságot okoz. Tájékozatlansága ellenére elvárásai vannak, amelyek – tudatlanságából kifolyólag – néha teljesen irreálisak. Mindemellett nagyon ár érzékeny, amely azonban érdekes módon nem feltétlenül állítható párhuzamba jövedelemszintjével. A hazai termelés ezért nehéz helyzetben van: a kötelező érvényű EU-s jogszabályok betartása, illetve az állatvédő szervezetek nyomására bevezetett és bevezetendő további állatjólléti intézkedések nem valós fogyasztói igényt tükröznek, így nem tűnik racionális döntésnek tovább emelni a termelési költségeket. Mindezek alapján feleslegesnek tűnik állatjólléti védjegyet bevezetni, mert ez hazánkban jelentős plusz vásárlói erőt valószínűleg nem biztosítana, pedig állatjólléti szempontból kiemelten fontos lenne. Ugyanakkor azok a termelők, akik exportra is termelnek, másképp állnak a védjegy bevezetéséhez. Mivel ők nem csak a hazai fogyasztói bázisra támaszkodnak, és külföldi üzleti partnereik stabilabb bevételi forrást biztosítanak, számukra piaci előnyt is biztosítana egy ilyen kezdeményezés.