Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Probiotikumok gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata IPEC-J2 sertésbélhám sejtvonalon
Giricz Márton VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Palócz Orsolya

Absztrakt:

A malacok utónevelése során a betegségek megelőzéséhez alapvetően fontos a bélrendszer egészségének megőrzése, amelyhez a probiotikus baktériumok megfelelő csíraszámban történő alkalmazása nagymértékben hozzájárulhat. Az élő állatokon végzett kísérletek számának mérséklése miatt érdemes az előzetes vizsgálatokat in vitro körülmények között, például sejttenyészeten végezni. Munkánk során két probiotikus baktériumot: Lactobacillus rhamnosus, illetve Enterococcus faecium, alkalmaztunk. Egészségre kedvező hatásuk miatt több probiotikus készítmény tartalmazza őket. A Lactobacillus rhamnosus tejsavtermelő baktériumot elsősorban élelmiszerek fermentálására használják. Az Enterococcus faecium baktérium jól tűri a magas sókoncentrációt, így bizonyos élelmiszerek tartósítására is alkalmas, emellett bakteriocineket termel, melyek megakadályozzák a patogén mikroorganizmusok elszaporodását.

Vizsgálataink célja, hogy leírjuk ezen probiotikus baktériumoknak a sertés bélhám bakteriális eredetű gyulladásában betöltött szerepét.

Kísérleteinkhez újszülött malacok jejunumából származó sertésbélhám sejttenyészetet (IPEC-J2 sejtvonal) használtunk. A vizsgálatok során a sejtek életképességét neutrálvörös festék felvétel (NRU) módszerrel vizsgáltuk, valamint a membrán inzerten növesztett sejtek ellenállóképességét transzepitheliális elektromos rezisztencia (TER) méréssel ellenőriztük. A gyulladás kiváltására 10 ug/ml koncentrációjú bakteriális lipopoliszacharid (LPS) oldatot alkalmaztunk. A probiotikus baktériumok 24 órás tenyészetének sejtmentes szűrletét 1 és 10%-os koncentrációban adtuk a bélhámsejt tenyészetekhez. A kísérletünkben a bélhámsejtek interleukin-6 termelését ELISA módszerrel vizsgáltuk.

A sejttenyészetek TER értéke a kezelés előttihez viszonyítva a kezelést követő egy órával csökkent ugyan, azonban 24 órával a kezelést követően már magasabb TER értéket mértünk, mint a kezelés előtt. Ez arra utal, hogy a sejtréteg ellenállóképessége a kezelőanyagok hatására nem csökkent. A sejtek életképessége a kezelések hatására nem csökkent. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a Lactobacillus rhamnosus, mind pedig az Enterococcus faecium sejtmentes szűrlete mindkét általunk alkalmazott koncentrációban megakadályozta az IL-6 szintjének megemelkedését, abban az esetben, amikor azokat LPS kezeléssel együtt alkalmaztuk.

Bár a probiotikumoknak már számos jótékony hatása ismert, a gyulladásos folyamatokban betöltött szerepük tisztázására célszerű lenne további méréseket végezni más sejttípusokon, illetve több gyulladásos mediátort vizsgálva.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.