|
||||
Home
» Archívum
» 2018. TDK
» Állatorvos szekciók
SzekciókSipos Roland IV. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék Témavezetők: Dr. Ózsvári László, Dr. Búza László A sertések légzőszervi betegségkomplexe, azaz a PRDC, az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozza a sertéságazatban. Kutatásunk során az egyes telepek technológiai színvonalát, termelési mutatóit, gyógyszerfelhasználását, illetve légzőszervi egészségi állapotát hasonlítottuk össze. Ezen tényezők mind szoros összefüggést mutatnak a PRDC-vel. A 2011 és 2016 között végzett felmérések során 72 db nagylétszámú hazai sertéstartó telep adatait gyűjtöttük össze személyes interjúk keretében a ResPig Telepi Audit (MSD AH©) kérdőív segítségével. Néhány telepről több felmérés készült, így összesen 111 felmérés szolgált a kutatás alapjául. A telepeken átlagosan 1299 kocát tartottak, az átlagos választási súly 7,33 kg volt. A sertéseket átlagosan 110,6 kg-os vágósúlyig hizlalták, a hasított súlyok átlaga 89,7 kg volt. A hizlalás során az átlagos takarmányértékesítés 1,81 volt a battérián és 3,1 a hizlaldán. A battérián 387,5 g, míg a hizlaldán 752,5 gramm átlagos napi súlygyarapodást figyeltünk meg. A battérián az átlagos elhullási százalék 4,0%, míg a hizlaldán 4,1% volt. Az egy hízóra jutó átlagos állat-egészségügyi költség 2133 Ft-ot jelentett a vizsgált időszakban. Egyes felmért telepek termelési mutatói (pl. napi súlygyarapodás) megközelítik a nemzetközi eredményeket, de a hazai átlagok összességében még elmaradnak a nemzetközi termelési színvonaltól. Ugyanakkor a korábbi hazai felmérések adataival összehasonlítva elmondható, hogy a legfontosabb termelési mutatók esetében Magyarországon is folyamatos javulás tapasztalható. A telepi diagnosztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy legnagyobb arányban (86,4%) a Mycoplasma hyopneumoniae (M. hyo.) volt jelen a telepeken, ezután következett a 2-es típusú sertés-cirkovírus (PCV-2, 81,2%), majd az Actinobacillus pleuropneumoniae (APP, 60,2%). A többi kórokozót jelentősen kisebb arányban mutatták ki. Az egyes telepeken lévő vakcinázási programok igazodtak a különböző kórokozók előfordulásához. A telepek 77,5%-a vakcinázott M. hyo. ellen, valamint 72,5% használt PCV-2 oltóanyagot. Ugyanakkor APP elleni immunizálást csak a telepek 23,5%-án folytattak, aminek valószínű oka a magasabb vakcinázási költség. Rendszeres PRDC felmérések készítése és ez alapján a vakcinázási programok ellenőrzése a termelési hatékonyság jelentős javulását eredményezheti a sertéstelepeken. A vakcinázási költségek esetleges növekedését a kuratív gyógyszerhasználat csökkenése és a hatékonyabb termelés kompenzálhatja. Előadások listája A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban. |