Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Sertéshizlaló telepek technológiai színvonalának, főbb termelési mutatóinak, gyógyszerfelhasználásának és légzőszervi egészségi állapotának összehasonlítása
Sipos Roland IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Ózsvári László, Dr. Búza László

Absztrakt:

A sertések légzőszervi betegségkomplexe, azaz a PRDC, az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozza a sertéságazatban. Kutatásunk során az egyes telepek technológiai színvonalát, termelési mutatóit, gyógyszerfelhasználását, illetve légzőszervi egészségi állapotát hasonlítottuk össze. Ezen tényezők mind szoros összefüggést mutatnak a PRDC-vel.

A 2011 és 2016 között végzett felmérések során 72 db nagylétszámú hazai sertéstartó telep adatait gyűjtöttük össze személyes interjúk keretében a ResPig Telepi Audit (MSD AH©) kérdőív segítségével. Néhány telepről több felmérés készült, így összesen 111 felmérés szolgált a kutatás alapjául. A telepeken átlagosan 1299 kocát tartottak, az átlagos választási súly 7,33 kg volt. A sertéseket átlagosan 110,6 kg-os vágósúlyig hizlalták, a hasított súlyok átlaga 89,7 kg volt. A hizlalás során az átlagos takarmányértékesítés 1,81 volt a battérián és 3,1 a hizlaldán. A battérián 387,5 g, míg a hizlaldán 752,5 gramm átlagos napi súlygyarapodást figyeltünk meg. A battérián az átlagos elhullási százalék 4,0%, míg a hizlaldán 4,1% volt. Az egy hízóra jutó átlagos állat-egészségügyi költség 2133 Ft-ot jelentett a vizsgált időszakban.

Egyes felmért telepek termelési mutatói (pl. napi súlygyarapodás) megközelítik a nemzetközi eredményeket, de a hazai átlagok összességében még elmaradnak a nemzetközi termelési színvonaltól. Ugyanakkor a korábbi hazai felmérések adataival összehasonlítva elmondható, hogy a legfontosabb termelési mutatók esetében Magyarországon is folyamatos javulás tapasztalható.

A telepi diagnosztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy legnagyobb arányban (86,4%) a Mycoplasma hyopneumoniae (M. hyo.) volt jelen a telepeken, ezután következett a 2-es típusú sertés-cirkovírus (PCV-2, 81,2%), majd az Actinobacillus pleuropneumoniae (APP, 60,2%). A többi kórokozót jelentősen kisebb arányban mutatták ki. Az egyes telepeken lévő vakcinázási programok igazodtak a különböző kórokozók előfordulásához. A telepek 77,5%-a vakcinázott M. hyo. ellen, valamint 72,5% használt PCV-2 oltóanyagot. Ugyanakkor APP elleni immunizálást csak a telepek 23,5%-án folytattak, aminek valószínű oka a magasabb vakcinázási költség.

Rendszeres PRDC felmérések készítése és ez alapján a vakcinázási programok ellenőrzése a termelési hatékonyság jelentős javulását eredményezheti a sertéstelepeken. A vakcinázási költségek esetleges növekedését a kuratív gyógyszerhasználat csökkenése és a hatékonyabb termelés kompenzálhatja.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.