|
||||
Home
» Archívum
» 2018. TDK
» Állatorvos szekciók
SzekciókBowles Hannah Mairéad V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Palkovicsné Pézsa Nikolett Az antibiotikumok alacsony dózisban történő hozamfokozás célú megjelenése a takarmányozásban az antibiotikum rezisztencia növekedésének problémaköréhez vezetett, ezért az EU döntéshozói 2006-ban betiltották az alacsony dózisú antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazását. Haszonállatok, pl. sertések esetében a bélrendszeri megbetegedések súlyos gazdasági károkat is jelentenek. Éppen ezért fontos kutatási cél olyan természetes eredetű kiegészítők keresése, amelyek képesek fenntartani a bélrendszer egészséges állapotát. A probiotikumok egy alternatív megoldást jelenthetnek azáltal, hogy elősegítik a bélrendszer egészséges működését. A probiotikumok sokféle módon kifejthetik jótékony hatásukat, pl. módosíthatják a metabolikus útvonalakat, erősítik a bél barrier funkcióját is az ártalmas hatásokkal szemben. Hatásmechanizmusuk azonban részben még mindig ismeretlen. A kutatás során három probiotikus baktériumtörzs (Enterococcus faecium, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus plantarum) hatását vizsgáltuk in vitro körülmények között. A kísérleteket IPEC-J2 egészséges sertés jejunum sejttenyészeten végeztük. Kutatásunk során célkitűzésünk volt egyrészről a megfelelő kezelési feltételek (úgymint a probiotikus felülúszó koncentráció és a kezelési idő) meghatározása, másrészt tanulmányozni kívántuk a probiotikumokkal történő kezelés hatását az enterociták szerkezetére és funkciójára. Az IPEC-J2 sejteket különböző koncentrációjú probiotikus felülúszóval kezeltük különböző időtartamokon keresztül. A kezelést követően a sejtek életképességét a Neutral Red módszer segítségével határoztuk meg. A bélhámsejtek szerkezetében és funkciójában bekövetkező változást elektronmikroszkóppal, illetve immunhisztokémiai vizsgálattal követtük nyomon. Tanulmányoztuk az enterociták méretét, a vakuólumokat, a mikrovillusok számát, továbbá a tight junction fehérjék jelenlétét. Kísérleteink során kimutattuk, hogy mindhárom probiotikum kedvezően befolyásolja az IPEC-J2 sejtek életképességét. Elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálataink alátámasztották, hogy a probiotikumokkal történő kezelés változást idéz elő az IPEC-J2 sejtek szerkezetében és funkciójában. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg (a támogatási szerződés száma: EFOP-3.6.1-16-2016-00024, valamint az ÁTE NKB pályázat, és az ÁTE Doktori Iskola támogatásával készült. Előadások listája A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban. |