Szekciók

A megbízható járványvédelem alapvető fontosságú az intenzív sertéstenyésztésben. Ennek elősegítésére olcsó, mindenki számára hozzáférhető informatikai eszközök és technológiák segítségével olyan rendszert építettünk ki három nagylétszámú hazai sertéstelepen, amely segít megfigyelni a dolgozók telepen belüli mozgását. Kutatásom célja, hogy a B-eSecure™ (PigCHAMP Pro Europa) digitális rendszer segítségével hogyan lehet javítani a sertéstelepek járványvédelmén és megakadályozni azokat a mindennapi dolgozói rutinokat, amelyek veszélyeztetik azt.

Három Hajdú-Bihar megyei farrow-to-finish rendszerű sertéstelepen építettük ki a digitális járványvédelmet. A rendszer telepítése egy alapos járványvédelmi vizsgálattal indult 2017 augusztusában. A rendszer telepítése után három hónapos tanulási folyamat következett 2017 augusztusától novemberig, amely során megfigyelhetővé váltak a jellegzetes mozgásmintázatok és minden egyes épület szerepe a mindennapi telepi munka során. Mindhárom sertéstelepen 2018. január 1-től élesítettük a rendszert, és a januártól júniusig tartó időszak adatait dolgoztuk fel és hasonlítottuk össze. A mozgásadatok között elkülönítünk biztonságos, veszélyes és kockázatos mozgásokat.

Az „A” telep esetében a maximális mozgásmennyiséget májusban (21.478 db) észlelte a rendszer, amikor a mozgások eloszlása a következőképpen alakult: 86% biztonságos, 11% kockázatos és 3% veszélyes. Az „B” telep esetében a maximális mozgásmennyiséget februárban (9.380 db) rögzítette a rendszer a következő eloszlás szerint: 83% biztonságos, 12% kockázatos és 5% veszélyes. Az „C” telep esetében a maximális mozgásmennyiséget januárban (18.089 db) regisztráltuk, és a mozgások a következőképpen oszlottak meg: 53% biztonságos, 19% kockázatos és 28% veszélyes.

Az „A” sertéstelepen a legkevesebb (163 db, 1%) veszélyes mozgást áprilisban, a legtöbbet (790 db, 5%) januárban figyeltük meg. A „B” sertéstelepen a legkevesebb veszélyes mozgás (433 db, 9%) júniusban, a legtöbb (603 db, 15%) májusban volt. A „C” sertéstelepen a legkevesebb veszélyes mozgást (1689 db, 16%) januárban, a legtöbbet (2852 db, 22%) áprilisban figyeltük meg.

Az „A” és „B” sertéstelepen a legtöbb veszélyes mozgás a hullák eltávolításához, a „C” telepen a víztisztító épületéhez köthető, ami gyakorlatilag találkozóhellyé alakult a megfigyelt időszak alatt. A feldolgozott adatokat rendszeresen ismertettük a telepi vezetőkkel és ez alapján a járványvédelmi protokoll módosításra került. Az adatbázisból az is kiderült, hogy hónapról hónapra melyik dolgozó generálta a legtöbb veszélyes mozgást, és a „B”, valamint „C” telepen rendszeresen ugyanazok a dolgozók voltak.

A rendszer képes kiszűrni a telepen belüli járványügyileg veszélyes mozgásokat, ugyanakkor kérdés, hogy a telepvezetők mennyire képesek befolyásolni a dolgozók szokásait. A megfigyelt rövid időszak alatt még nem láttunk egyértelműen javuló tendenciát.