Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A Kisállatpraxisok szakosodásának piaci lehetőségei Magyarországon
Juhász Zsófia Dorottya VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

Magyarországon az állattartók körében megnőtt a kereslet a minőségi betegellátásra, amit igényes, jól felszerelt kisállat praxisok nyújthatnak. A fejlesztések, beruházások nagy anyagi ráfordítást jelentenek, ezen kívül minden szakterület eszközigénye más. A specializálódás szakmailag nagy kihívás, így elkerülhetetlen az állatorvosok továbbképzése. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy egyetlen magánrendelő sem képes a magas szintű ellátás kívánalmaknak minden szakterületen megfelelni. Kutatásom célja, hogy megtudjam, bár sok érv szól a szakosodás mellett, vajon megvannak-e ennek a piaci feltételei Magyarországon.

A felmérésem során egy állatorvosoknak és egy állattulajdonosoknak készített kérdőív segítségével kerestem a választ a szakosodással kapcsolatos kérdésekre. A 30 állatorvos által személyes megkeresés alapján - 2017. február és május között - kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy 20,0%-uk nem tartja fontosnak az egyetem elvégzése utáni szakirányú továbbképzést, viszont 46,6%-uk szerint a magas szintű szakmai elvárások megkövetelik ezt. A praxis szakirányú fejlesztésére az állatorvosok 70,0%-a profitjuk 15,0%-át fordítaná. A specializáció elterjedésének akadálya, hogy az állatorvosok szakirányú ellátásra beküldő hajlandósága csekély. A megkérdezettek 40,0%-a nem küldené el a beteget, 60%-a csak akkor, ha bizonyos lehet benne, hogy a beteg a szükséges ellátás után visszatér hozzá. A Facebook használatával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok szerint, mindössze 10,0%-uk használja ki a közösségi oldalt specializációjának ismertetésére, míg 80,0% általános tájékoztatást nyújt.

Az állattulajdonosok számára 2017. március és július között a vizsgált budapesti állatkórház várójában kihelyezett nyomtatott kérdőívekre 150 válasz érkezett. A megkérdezettek 70,0%-a szükségesnek tartaná a szakterületek elkülönülését, míg 40,0% azonnal a szakintézetet keresné fel, 55,0% elsőször a saját állatorvosához fordulna. A tulajdonosok 52,0%-a áldozna magasabb összeget a szakellátásért. Amennyiben az adott intézmény általános ellátást is nyújt, az állattulajdonosok 58,0%-a más problémával is hozzájuk fordulna, 35,0%-a pedig továbbra is saját orvosához.

Összességében, Magyarországon jelenleg nincs megfelelő piaci környezet kizárólag egy szakterületre specializálódott állatkórház létrehozására. Azonban, azokban a praxisokban, ahol ennek a feltételei részben már adottak, törekedni kell a kérdéses szakterület fejlesztésére. A jövőben, a piaci helyzet várható alakulásával, ezek a praxisok jelentős előnyre tesznek szert azáltal, hogy már rendelkeznek a megfelelő felszereltséggel és a képzett személyzettel. Az állatorvosok beteg beküldési hajlandóságát tájékoztatással, szakmai iránymutatással növelni lehet.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.