Szekciók

A magyarországi kutyaetológiai kutatások alapjait lefektető, 1994-ben alapított Családi Kutya Program új ágaként jött létre 2016-ban, egy ERC-pályázat keretében a Szenior Családi Kutya Program az ELTE Etológia Tanszékén. A kutatás célja a kutyák öregedési folyamatainak minél mélyrehatóbb megismerése viselkedéstudományi-, genetikai- és idegtudományi módszerek segítségével. Ennek részeként jött létre 2017-ben a Kutya Agy- és Szövetbank is (Canine Brain and Tissue Bank, CBTB).

Humán agykutatások segítésére régóta működnek agybankok a világ különböző pontjain. Az egyes agybankok kiforrott, ám szerteágazó módszereket alkalmaznak a szövetek feldolgozására. A CBTB a humán agybankok tapasztalataira támaszkodva, ám mégis egyedi módszereket alkalmazva jött létre.

A hatályos jogszabályi keretek alapján kialakított rendszer szerint az egészségügyi okokból elaltatásra kerülő kutyák gazdái az állatorvosokkal közreműködve, eutanázia után felajánlhatják állataikat az agybank számára. Az állatorvos és a tulajdonos felvilágosítást adhatnak a kórelőzményről, betegségekről, esetleges viselkedésbeli anomáliákról, így fontos információkhoz juttatva a kutatókat. A mintavétel állatorvosi részvétellel történik: az agy kiemelésén kívül összehasonlító vizsgálatok elvégzése céljából mintavétel történik más szövetekből is (pl. izomszövet, pajzsmirigy, nyirokcsomó, ganglion, liquor, bőr, szőr). A makroszkópos elváltozások értékelésén túl lehetőség nyílik a minták szövettani, valamint molekuláris biológiai vizsgálatára is (pl. fehérjeanalízis, RNS-vizsgálat, génexpressziós vizsgálatok).

A minták feldolgozása nagyban függ a post mortem eltelt időtől. A 4 órán belüli minták RNS-vizsgálatokra is alkalmasak (ahogy ezt a validálási folyamat során a vizsgálataink megerősítették), míg 4 óra elteltével csak formalinos fixálásra kerül sor. 2018. szeptember végéig összesen 39 olyan felajánlás érkezett az agybankba, ahol a 4 órán belüli mintavételezés lehetséges volt, további 77 esetben pedig a 4 órán felüli feldolgozásból formalin-fixált minták készültek.

A jövőre nézve a projekt célja (a már folyó genetikai és immunhisztokémiai vizsgálatok mellett) a befogadó kapacitás bővítése, az agybank szélesebb körű megismertetése, és új projektek beindítása. A kutatás célkitűzései között szerepel továbbá egy hazai és külföldi kutatók számára is elérhető online adatbázis kialakítása. Jelen agybank a világon egyedülálló kezdeményezés, melyben még számtalan lehetőség rejlik a kutyaetológiai ismeretek bővítésén túl az állatorvos-tudomány támogatására is. A CBTB így a jövőben fontos szerepet tölthet be különböző neurodegeneratív betegségek vizsgálatában is (pl. kognitív diszfunkció, epilepszia, agyi tumorok, keringési zavarok a központi idegrendszerben).

Dolgozatom a Kutya Agybank létrehozásának szükségességét, körülményeit illetve működésének részleteit tárgyalja. Továbbá célja még bemutatni ezen úttörő kezdeményezésnek a tudományban betöltött jelenlegi, valamint a jövőben várható szerepét.