Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A kutyák légúti, húgyúti, bőr- és fülfertőzését okozó baktériumainak antibiotikum-érzékenységi vizsgálata Magyarországon 2015-2017 között
Kerekes Barbara V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Jerzsele Ákos

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedekben a baktériumok antibiotikumokkal szemben kialakult rezisztenciája világszerte terjed. Mivel földrészek, országok közötti, sőt országon belül is nagy különbségekre figyelhetünk fel a publikációkban, rendkívül fontos feltérképeznünk a magyarországi helyzetet. Kutatásunk célja a társállatok egyes szervrendszereinek fertőzéseit okozó baktériumfajok gyakorisági megoszlásának, illetve azok antibiotikum-érzékenységének hazai feltérképezése volt, melyről átfogó felmérés eddig még nem készült. Kutatásunkkal szeretnénk segítséget nyújtani a különféle bakteriális fertőzések terápiájához a kisállatgyógyászatban.

Az adatgyűjtés központjául a fővárosi DUO-BAKT laborját jelöltünk ki, mely Budapest környékéről is fogad mintákat. Az adatgyűjtést a 2015-2017-ig terjedő időszakban végeztük a következő mintatípusokról: vizeletminta, bőrkaparék, fülváladék, illetve bronchusváladék. A baktériumokat különféle táptalajokon tenyésztettük ki, azok antibiotikum-érzékenységének meghatározására korongdiffúziós módszert alkalmaztunk. Az adatokat egy humánorvoslásban használt adatkezelő program (Medbakter) segítségével rendszereztük és tároltuk.

A húgyúti fertőzésekből izolált kórokozók 41%-át az Escherichia coli, 18%-át a Staphylococcus pseudintermedius, 15%-át pedig a Proteus mirabilis tette ki. Ezeknél a baktériumoknál megfigyelhető volt az amoxicillin-klavulánsavra való rezisztencia növekedése. A bőrfertőzések leggyakoribb izolátuma a S. pseudintermedius, mintegy 77,4%-os előfordulással. A többi baktériumfaj mindegyike csupán 4%-os gyakoriság alatt fordult elő. Az amoxicillin-klavulánsav, valamint az 1. generációs cefalosporinok kitűnő választások lehetnek a bőrfertőzések kezelésében. A fülváladékokból a Malassezia pachydermatis (39,6%), a S. pseudintermedius (22,6%), illetve a Pseudomonas aeruginosa (14,7%) került ki leggyakoribb izolátumként. Szisztémás kezelésnél a bőrfertőzéseknél ajánlott antibakteriális szerek itt is sikerrel alkalmazhatók, lokális kezelésnél viszont nagy a változatosság. A bronchusváladékok domináns izolátumaiként a Bordetella bronchisepticát (28%), a P. aeruginosát (17%), valamint az E. colit (14%) véltük felfedezni. A B. bronchiseptica az amoxicillin-klavulánsav, valamint a P.aeruginosával egyetemben a polymixin B iránt 100%-os érzékenységet mutatott. Az E. colinál a gyakran használt antibiotikumokra jelentős mértékű rezisztenciát találtunk.

Az antibiotikumok előfordulási gyakorisága, valamint antibiotikumokra való rezisztenciája közötti nagy különbségek miatt érdemes mintát küldeni egy mikrobiológiai laboratóriumba rezisztencia-vizsgálatra. Emellett, ha heveny, életet veszélyeztető betegséggel állunk szemben, a helyi rezisztenciahelyzet ismerete nagy segítséget nyújt a kezdeti terápiában.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.