Szekciók

A zaj képes az állatokban élettani és viselkedésbeli változásokat okozni, mely az állatkísérletekbe nem kívánt változókat illeszthet be. Az egér, mely faj jelenleg a legnagyobb számban felhasznált laborállat, ismerten érzékeny a környezeti hatásokra, ami különösen indokolttá teszi az ilyen zavaró tényezők minimálisra való csökkentését. A beltenyésztett, genetikailag csaknem azonos egerek is képesek szignifikáns fenotípusos változatosságot mutatni, ha különféle környezeti hatások érik őket életük során.

Jelen vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk a hirtelen zaj hatását 26 SPF CD1 egérre, melyeket véletlenszerűen két csoportra osztottunk. A zajhoz szoktatott csoportot minden nap enyhe, de egész napos zajhatásnak tettük ki, míg a kontroll csoport egy csendes helyiségben volt elhelyezve. A két ivart külön vizsgáltuk, így végül négy csoport került kialakításra: zajkezelt nőstény, zajkezelt hím, kontroll nőstény és kontroll hím. Az állatokat három héten át, heti egyszer porondteszt során vizsgáltuk, mely alatt egy hangos, a szoktatásra használt zajjal nem megegyező zajkeveréknek voltak kitéve. A teszt során az alábbi viselkedéselemeket vizsgáltuk: vizsgálódás, önápolás, szimatolás, négy lábon való mozgás, ágaskodás, ülés. Minden egyed esetében kielemeztük továbbá a porondon való elhelyezkedést (a porond sarkában, szélén vagy közepén). Eutanáziát követően 24 egér agyából mintákat vettünk, és az abban található lipidperoxidációs termékek vizsgálatára is sor került.

Eredményeink alapján a zajkezelés nem okozott szignifikáns változást az állatok viselkedésében, csupán néhány esetben: a második héten a kontroll hím állatok szignifikánsan több időt töltöttek a porond nyitott, középső részén mint a másik három csoport, valamint a konroll hímek és nőstények szimatolással töltött ideje tért el. Ugyancsak szignifikáns különbséget találtunk a kezelt nőstények ágaskodással töltött idejében. A zajhoz szoktatott nőstények agyában szignifikánsan kevesebb szabadgyök képződött mint a kontroll nőstényekében, míg a hímek esetén a szoktatás nem okozott különbséget a szabadgyök képződésben. Mivel a tudományos kutatásokban szinte kizárólag hím állatokat használnak, az ivarok közötti különbség megfontolandó.

Mindenképpen javasolható a zajszint minimálisra csökkentése, nem csak az állatkísérletek során, de a laborállatok forrásául szolgáló állatházak, állattartó létesítmények esetén is.