Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Utcán árusított élelmiszerek kémiai biztonsága: mit eszünk a gírosszal?
Szijjártó József VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszerhigiéniai Tanszék
Témavezető: Dr. Lányi Katalin

Absztrakt:

A húsok magas hőmérsékleten, nyílt lángon történő sütését és grillezését már az ősidőktől fogva alkalmazza az emberiség. A főzés-sütés az ételek jobb emészthetőségét szolgálja, javítja a mikrobiológiai élelmiszer-biztonságot és az ízérzést. A hőkezelés azonban nem csak pozitív hatással lehet az élelmiszerek biztonságosságára. Erre egy jellemző példa a rákkeltő, genotoxikus heterociklikus aromás aminok (HCA) keletkezése. 150℃ feletti hőmérsékleteken HCA-k keletkeznek a hús természetes összetevőiből. A keletkező mennyiség nagymértékben függ változó tényezőktől, mint például sütési hőmérséklet, a sütés módja és az ideje, a hús típusa, a nedvesség tartalom, pH, cukor, szabad aminosavak és kreatinin koncentrációk, illetve az antioxidáns és a lipidoxidáció is befolyásolja. Napjainkra számos tanulmány foglalkozik a HCA-k emberi egészségre kifejtett hatásaival. Mind az US FDA, mind az ENSZ WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) állásfoglalása szerint bizonyos HCA-k kapcsolatba hozhatók az emésztőrendszer bizonyos daganatos megbetegedéseivel és más rákos betegségek kialakulásával. Mindezek miatt a HCA-k képződése a sütés-főzési folyamatok során, illetve mennyiségük kontrollálása kiemelt jelentőségű.

Kutatásom során utcán árusított gyorsételekben, gíroszban és falafelben vizsgáltam három termikus HCA-t: MeIQ, MeIQx, PhIP; valamint két pirolitikus HCA-t: harmant és norharmant. Utóbbi két vegyület közvetlenül nem minősül rákkeltőnek, de jelenlétük erősíti az előző csoport karcinogén hatását. A készételeket összetevőik alapján részekre különítettem el: a gírosz esetében húsra, pitára és zöldségekre, a falafel esetében a hagymából és csicseriborsóból készült golyókra, a pitára és a zöldségekre. A megfelelő mintaelőkészítés után egy korábban kifejlesztett LC-MS/MS módszerrel vizsgáltam a minták HCA tartalmát.

A mérési eredmények szerint a várakozásnak megfelelően a legtöbb esetben szignifikánsan magasabb a húsok HCA tartalma, mint a többi összetevőé. A vizsgált gyorsételek teljes HCA tartalma – kevés kivétellel – alatta maradt az egészségügyileg veszélyesnek minősíthető szintnek. Ugyanakkor meglepő, nem várt eredmények is születtek bizonyos HCA-k esetében. Még a nyers zöldségek – amelyek sem összetételük, sem hőkezelés okán nem tartalmazhatnának HCA-t – sem voltak teljesen mentesek ezektől a vegyületektől. Egyértelműen megállapítható, hogy a kenődéses szennyeződés nem csak mikrobiológiai, hanem kémiai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Ebben a sülő, illetve már megsült hússal érintkező eszközök is szerepet játszhatnak. Harman és norharman jelenléte a pitában is kimutatható volt, ami nem szolgált meglepetésként, tekintve, hogy a növények fehérje-tartalma is lehet a HCA-khoz vezető reakció kiindulási pontja. Eredményeink fényében kijelenthetjük, hogy a nyílt lángon készített gírosz hús és a magas hőmérsékleten sütött falafel nem képeznek jelentősen magasabb élelmiszer-biztonsági kockázatot, mint bármelyik más sült hús.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.