Szekciók

Napjainkban egyre több tulajdonos kezeli kedvencét családtagként, igényli a legoptimálisabb táplálásukat is, mely a kisállat dietetika dinamikus fejlődését okozta. A terület kiemelkedő fontossága ellenére kevés adat áll rendelkezésünkre arról, hogyan etetik az állattartók kedvenceiket. Laflamme és mtsai. (2008) tanulmányozták az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő kutyák takarmányozását, valamint rendelkezésre állnak tápgyártók által végzett piackutatási adatok is. Magyarországi viszonylatban ilyen felmérés tudtunkkal nem történt.

A magyarországi helyzetet vizsgáltuk egy internetes kérdőív által. 2018. február 15. és április 2. között 1390 hasznos kitöltés érkezett. 41 kérdést tettünk fel: a gazda és a kutya általános adatai után az állat tartási módjára, egészségi állapotára kérdeztünk rá, majd a takarmányozási gyakorlat részleteire. A válaszok feldolgozásakor a tulajdonosokat 4 csoportba soroltuk a felhasznált eleség típusa alapján: csak késztáp, csak otthon főzött eleség, csak nyers etetés (barf), vegyes etetési gyakorlat. A csoportokban rákérdeztünk részletesen a felhasznált tápokra, alapanyagokra, étrendkiegészítőkre, vizsgáltuk ezek összefüggését az állatok egészségi állapotával.

A kitöltések alapján Magyarországon a kutyák 56,26%-át vegyesen etetik, tehát rendszeresen kapnak kereskedelemben elérhető tápot és otthon elkészített táplálékot is (megfőzve vagy nyersen). Az ebek további 19,64%-át kizárólag kész eleséggel, 18,56%-át pedig nyers hússal etetik, és csupán 5,5%-a van kizárólag otthoni főzött koszton. Táplálékkiegészítőt a vegyes étrenden lévők 62,5%-a, a kereskedelmi táppal etetettek 57,2%-a, a nyers diétások 71,9%-a és az otthon készített táplálékot fogyasztó kutyák 59,2%-a kap. Az egyes csoportokban a legmagasabb arányban a következő ajánlásokat jelölték meg a tulajdonosok: vegyes – saját döntés alapján (35,4%), táp – állatorvos tanácsára (44,7%), barf – internet (36,4%) és otthoni – állatorvos tanácsára (46,7%).

A vegyes étrenden és otthoni koszton lévő kutyák 1/3-a nem kap semmilyen étrendkiegészítőt, így kérdéses, hogy minden számukra nélkülözhetetlen tápanyaghoz hozzájutnak-e. A nyers-etetők általában alkalmaznak táplálékkiegészítőket, azonban ezek használata nem dietetikus vagy takarmányozási szakember ajánlásán, hanem internetes fórumokon megosztott személyes tapasztalatokon alapul. A kutyák 73%-a fogyaszt rendszeresen kész eleséget, azonban csak közel 20%-ukat etetik kizárólag táppal. A kereskedelemben kapható eledelek csak akkor biztosítanak teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálást, ha a napi energiabevitel 90%-át ez teszi ki, így a táp mellé mást is kapó ebek esetén szintén valószínű, hogy egy vagy több számukra fontos tápanyag mennyisége eltér az állat napi szükségletétől. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosok nagy számban figyelembe veszik az állatorvosi ajánlásokat, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakmán belül a megbízható ajánlások kialakítására és ezek megfelelő kommunikációjára a tulajdonosok felé.