Szekciók

A Földünkön észlelhető általános felmelegedés következtében az állattenyésztés egyes ágazatainak, köztük a baromfitenyésztésnek is megoldást kell találnia az emelkedő hőmérséklet okozta hőstressz negatív hatásainak kiküszöbölésére. A hőstressz a húskihozatalra, a vágási termék minőségére és az állatok immunbiológiai státuszára is negatívan hat, főleg az intenzív fajtáknál. Erre a problémára megoldást kínáló módszer a fiatal-, naposkorban történt hőkondicionálás, amely módszer javítja az állatok ellenálló képességét hőstresszel szemben (Yahav, 2001., Szabó és mts., 2009.). A tojásban történő hőkondicionálás – ami gazdaságosabban és könnyebben kivitelezhető – kedvező hatásait Nichelmann és Tzschentke (1997) munkája alátámasztotta, míg más kutatók ezt nem tudták igazolni (Collins 2007).

Kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy a keltetés során végzett hőkondicionálás milyen hatással van brojler csirkék termelésére és élettani paramétereire. Vizsgálatunkban azonos szülőpártelepről származó 80db ROSS 308-as brojler csirkét használtunk. A kísérleti és a kontroll egyedeket egy mélyalmos fülkében helyeztük el, ezzel biztosítva az azonos tartáskörülményeket. Kísérleti mintánkban 40 db kontroll mellett, 40 db egyedet a keltetőben, a kelést megelőző négy napban hő-kondicionáltunk. A kezelés során a keltetés 18., 19., 20. és 21. napján, 4 órán keresztül (6-10 óra között) 101°F (38,33 °C) keltettük a tojásokat a protokoll szerinti 98 °F (36,67 °C) helyett.

Eredményeink alapján a neonatalis hő-kondicionáláson átesett madarak testtömeg gyarapodása nem változott a kontroll csoportéval szemben. Továbbá kitermelési átlagokban sincs eltérés a hő-kondicionált csoport javára. A hő-kondicionáláson átesett állatok testhőmérséklete alacsonyabb volt a hőstressz idején, mint a kontroll csoportból származó társaiké. Az állatokat az 1. és 17. napos korban baromfipestis(ND) ellen vakcináztuk. A baromfipestis(ND) ellen kialakult ellenanyag szintet, haemaglutináció gátlás próbával határoztuk meg. A 35. napon vett vérmintákban a hő-kondicionáláson átesett madarak mintáiban kétszer több volt a negatív titer, mint a kontroll csoportból származó mintákban.

Következtetésként nem tudtuk megerősíteni azt a hipotézist, miszerint a tojásban történő hőkondicionálás pozitív hatással van a testtömeg gyarapodásra, és kitermelési átlagokra azon brojler egyedeknél, amelyek a termelés során hőstresszt szenvednek el. Ellenben a hőkondicionált állatok immunválasza, ellenanyagtermelésük módosult a kezelés hatására, továbbá termoregulációjuk emelkedett külső hőmérséklet esetén hatékonyabb volt, mint a nem hő-kondicionált egyedeké.

A vizsgálatot további hibridekkel tervezzük megismételni, mert szakirodalmi adatok alapján az eltérő genetika jelentősen befolyásolhatja az eredményeket.