Szekciók

A daganatos megbetegedések nem új keletűek az orvoslás történetében. A humán daganatos megbetegedésekre vonatkozó, valószínűleg első írásos emlék a III. dinasztia-beli Dzsószer fáraó szolgálatában álló, ókori tudós, Imhotep főpap feljegyzése az i. e. 27. századból.

Az állatorvoslásban a tumorok felismerése és jellemzése ennél jóval később történt meg. Az egyik első tudományos dokumentáció, amely a halak daganatos megbetegedésekben való érintettségét írja le 1793-ból származik. Az értekezés a csontok tumoros elváltozásait taglalja.

Az alábbiakban tárgyalandó vizsgálataink alapját egy dunántúli halgazdaságban nevelt különböző korú szibériai vagy más néven lénai tok (Acipenser baerii) állományban 2016 őszén tömegesen megjelenő, majd idővel visszafejlődő daganatos elváltozások adták. A jelenség, a szakirodalmi adatok tükrében, vírusfertőzés fennállásának gyanúját keltette.

Az eset hátterének tisztázása érdekében, munkánk során 11 friss, mélyfagyasztott vagy formalinnal tartósított egyed összesen 23 szervmintáját (kopoltyú, máj, lép, vese, tumor, és szív) vizsgáltuk molekuláris és klasszikus vírusizoláló technikákkal. A molekuláris munkálatokhoz a szervekből, kommerciális kittek eljárásait követve, genomiális DNS-t és RNS-t egyaránt izoláltunk.

A különböző, tumorképződéssel kapcsolatba hozható vírusok kimutatását (DNS vírusok: (ds) herpesz-, adeno- irodovírus, és (ss) cirkovírus; valamint RNS vírusok: (ds) aquareovírus, és (ss) retrovírus) PCR technika segítségével igyekeztünk megvalósítani.

A feltételezett fertőző ágensek izolálását sejttenyészeteken kívántuk megkísérelni a fertőzött egyedek különböző szerveinek sterilre szűrt homogenizátumát felhasználva. A vírusszaporításhoz célirányosan tokhal-specifikus SSO-2 (Siberian Sturgeon Organs-2) és WSS-2 (White Sturgeon Spleen-2) sejtvonalakat alkalmaztuk.

A PCR vizsgálatok során felsokszorosításra került számos, kívánt mérettartományba eső, DNS szakasz került szekvencia meghatározásra, azonban ezek egyike sem mutatott megfelelő mértékű hasonlóságot a National Center for Biology Information adatbázisában megtalálható vírus gének nukleotid- és/ vagy fehérjék származtatott aminosav sorrendjével.

A sejttenyészeteken végzett fertőzési kísérletek korai fázisaiban tapasztalt sejtpusztulásokat (CPE – cytopathogenic effect) nem sikerült passzálással tovább örökíteni, így a korábban megfigyelt jelenséget a szervekből felszabaduló citopatogén anyagok hatásának nyilvánítottuk.

Összességében, az hogy a fenti vizsgálatok során a mintákban egyetlen ismert vírus jelenlétét sem tudtuk igazolni nem zárja ki ezen ágensek jelenlétet. Hiszen a vírusok szerepe a daganatok indukálásában számos, az irodalomból ismert, esetben bizonyított. Így jelen témában is a további vizsgálatok elvégzése és egyéb, új módszerek alkalmazása javasolt.