Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A vizelet albumin/összfehérje arány meghatározásának jelentősége proteinuriás kutyákban
Török Barbara VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezető: Dr. Falus Fruzsina Anna

Absztrakt:

A proteinuria a különféle fehérjék (pl. albumin) megjelenését jelenti a vizeletben, tartós fennállása kóros, és általában a fehérjevesztéses nephropathiák jellemzője. A fehérjevesztés többnyire glomerularis vagy tubularis funkciózavar következménye, ezek elkülönítése nagy diagnosztikai és terápiás jelentőséggel bír. Tubularis proteinuria esetén a vizelet elsősorban kisméretű fehérjéket tartalmaz, albumintartalma viszonylag alacsony.

Feltevésünk szerint a vizelet albumin/összfehérje arányának meghatározásával megállapítható lehet, hogy a proteinuria kizárólag tubularis funkciózavarra vezethető vissza, vagy a glomerulus is érintett.

Kutatásunk során 28 kutya vizeletmintájából meghatároztuk az albumin és az összfehérje kreatininhez viszonyított értékét (UAC és UPC), illetve, az ezek hányadosaként definiált, albumin/összfehérje arányt (uAPR). Ezeket az értékeket, a proteinuria eredetének megállapítása szempontjából – a vizsgálatunk során gold standardnak tekintett – nátrium-dodecil-szulfát poliakrilamid gélelektroforézis eredményeivel vetettük össze. Az eredményeket laboratóriumi beagle kutyákban, és a klinikára érkező, gyógykezelt és kezeletlen proteinuriás alcsoportokban külön is elemeztük.

A 28 megvizsgált minta esetén az UPC medián, alsó és felső kvartilis értékei 1,27 (0,48; 3,53), az UAC 0,51 (0,10; 2,69), az uAPR pedig 0,56 (0,15; 0,77) volt. ROC analízissel megállapítottuk, hogy az ideális határérték, ami alatt nagy bizonyossággal eldönthető, hogy a proteinuria eredete kizárólag tubularis az uAPR = 0,37 (szenzitivitás = 93,75% specificitás = 75,0%, pozitív prediktív érték = 82,35%, negatív prediktív érték = 81,81%).

Ezt figyelembe véve az uAPR alapján 10 (35,71%) kutyánál tubularis és 17 (60,71%) állat esetében nem-tubularis eredetű proteinuriát állapítottunk meg, egy (3,57%) kutya fehérjeürítése pedig normál mintázatot mutatott. Az uAPR eredményei jól korreláltak az elektroforézis eredményeivel. Fals negatív eredmény összesen 1 kezelt kutya esetén, fals pozitivitás 3, elektroforézissel normál fehérjeürítést mutató mintánál fordult elő (két laboratóriumi beagle és egy nem-kezelt kutya).

Eredményeink alapján az uAPR egy gyors, egyszerű és költséghatékony módja lehet a kizárólag tubularis eredetű proteinuria megállapításának vagy kizárásának, és ezáltal segítséget nyújthat diagnosztikai és terápiás döntések meghozásában proteinuriás kutyák esetén.



Előadások listája

 

A TDK konferencia absztraktjai letölthetők itt PDF formátumban.