Szekciók

Az újszülött állatok túlélési esélye és fejlődési erélye jelentős mértékben függ az újszülöttek ellenanyag (immunglobulin, IgG) ellátottságától, amit az élete első óráiban az anyai föcstejből vesz fel. A szerzők célja az volt, hogy megvizsgálják egy hazai nagy létszámú sertéstelepen a malacok vérének IgG szintjei milyen mértékben befolyásolják az egyéb szaporodásbiológia paraméterek. Ehhez többször fialt kocák (n=45) malacaiból (n=364, almonként átlagosan 8 malac) az megszületést követő 24 óra múlva vérmintát gyűjtöttünk. A vérminták IgG szintjének méréséhez kétféle módszert alkalmaztunk: 40%-os ammónium-szulfáttal történő precipitációt követő immunocrit (IC) technikát és az összes fehérje refraktométerrel (RF) való mérését. Továbbá rögzítettük az alomszámot, a malacok nemét, a születéskori testtömeget, a választáskori testtömeget, a választásig elhullott malacok számát és a koca fialásainak a számát.

Habár a vér IC-vel és RF-fel mért IgG értéke között szoros összefüggés volt (P <0,05) és a közöttük lévő korreláció erős kapcsolatot mutatott (R2=0,69).

A malacok fialáskori IgG értékét – függetlenül attól, hogy IC vagy RF módszerrel mértük – a fenti változók közül csak a születéskori testtömeg befolyásolja.

A születési tömeget a koca fialásainak száma befolyásolta, a fialások számának növekedésével átlagosan 40 grammal nagyobb tömegű malacok születtek. Minél nagyobb testtömeggel született egy malac, annál magasabb volt az IgG szintje.

A választásig való malacelhullást a születési testtömeg és az IgG határozta meg. Ezt a kapcsolatot mindkét mérő módszerrel sikerült igazolni, azaz gyakorlati körülmények között bármelyik módszer megbízható lehet.

A malacok választáskori tömege elsődlegesen születéskori testtömegük és nem az IgG ellátottságuk függvénye. Habár a születéskor kisebb testtömegű malacok nagyobb arányú testtömeg-növekedést mutattak a választásig, mint a nagyobb testtömeggel születettek, azonban a választásig nem érték el azok testtömegét.