Szekciók

Napjainkban a lovak a megváltozott életkörülmények, a versenyek növekvő száma miatt egyre nagyobb stressznek vannak kitéve. A különböző stressz típusok eredményezhetik a sport- és versenylovak gyengébb teljesítményét vagy olyan kóros folyamatok (un. adaptációs betegségek) kialakulásához vezethetnek, mint például a gyomorfekély. A lovak stressz leküzdő képessége sok mindentől függ. Az állatok stressz terhelésének és leküzdő képességének értékelése szempontjából nagy segítséget jelentene egy olyan vizsgálati protokoll kialakítása, ami a gyakorlatban is alkalmazható lenne. Számos vizsgálati módszerrel próbálták a stresszt kimutatni, azonban egy minden körülmények között alkalmazható és megbízható módszer még további kutatás tárgyát képezi.

A kortizolszint gyakran szolgál a stresszkutatások alapjául, mind házi mind vadonélő állatokban. A szérum kortizol koncentráció segítségével indirekt módon detektálható a stressz jelenléte. Stressz helyzetben ugyanis a kortizol, valamint stimulátora az ACTH, azaz a mellékvesekéreg serkentő hormon szintje, a HPA tengely (hipotalamusz- hipofízis- mellékvesekéreg) aktiválódása miatt a vérben bizonyítottan megemelkedik.

Célunk volt, hogy megállapítsuk azokat a mintavételi időpontokat és mérési módszereket, amelyekkel ezek a vizsgálatok a legegyszerűbben és legmegbízhatóbban kivitelezhetőek, figyelembe véve azokat a hatásokat, melyek a szérumkortizol mérést befolyásolhatják.

A vizsgálat során 6 egészséges lovat párhuzamosan vizsgáltunk teljesen megegyező körülmények között. A 0. napon az állatok alapadatainak felvétele és egy temperamentum kérdőív kitöltése és a vénakanülök behelyezése után, a vizsgálatok 4 egymást követő napon, mindig ugyanabban az időpontban zajlottak: az első napon egy alap kortizol görbe felállítása történt, a második napon ACTH beadása során értékeltük a HPA tengely aktivitását, a harmadik napon takarmánymegvonási stressz-tesztet végeztünk, a 4. napon a tesztek ismételhetőségét ellenőriztük. A folyamat utolsó lépéseként a vérmintákat (összesen 216 minta) az ELISA (Enzyme-linked immunosorbent assay) mértük, ami a könnyű használhatósága miatt a napi problémákra is megoldást jelentene .

A vizsgálatok során az ELISA teszt megbízható mérési módszernek bizonyult. A szakirodalomban megjelent korábbi eredményekhez képest a legtöbb szempontból hasonló eredményeket kaptunk és felállítottunk egy megbízható vizsgálati protokollt.