Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Humán hasnyálmirigytumor eredetű organoidok és sejtkultúrák jellemzése
Soós András Áron II. évfolyam
Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris onkobiológiai kutatócsoport; Állatorvostudományi Egyetem, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Wiener Zoltán, Dr. Zeöld Anikó, Szabó Krisztián

Absztrakt:

A hasnyálmirigy egyik leggyakoribb daganatos betegsége, a pancreas duktális adenocarcinoma (PDAC) a tumoros elváltozásokból adódó halálozások közül a vezető halálokok közé tartozik. A PDAC tumorigenezis hátterében leggyakrabban a KRAS és a TP53 gének mutációját mutatták ki, de nagy szerepet játszik a betegség rossz prognózisában, ha a kialakuló mutációk mellé gyulladás is társul. A PDAC esetében a tumor stroma és a tumorsejtek közt zajló kölcsönhatások, melyeket különféle citokinek és növekedési faktorok parakrin módon közvetítenek, befolyásolják a betegség agresszív mivoltát. A stroma legjelentősebb sejtes összetevői a fibroblasztok, melyek több populációt alkotnak: myofibroblaszt (αSMA expresszáló) vagy gyulladásos (citokin szekréció) fenotípust mutathatnak. A tumor mikrokörnyezetben zajló sejtközti kommunikáció egy formája az extracelluláris vezikulák (EV) kibocsátása és felvétele; az EV-k biológiailag fontos molekulákat védett, membránnal körülvett módon tudnak szállítani.

Célom volt PDAC eredetű organoidok és stroma sejtkultúrák 1.) megfelelő markerekkel történő jellemzése; 2.) citokin/növekedési faktor és receptoraik expressziójának, valamint 3.) EV kibocsátásának mérése, továbbá 4.) a stroma sejtkultúrák aktiváltságának leírása, végül pedig 5.) az organoidok és stromasejtek KRAS onkogén és TP53 tumorszupresszor gén hotspot mutációinak meghatározása.

Dolgozatom során a szakirodalomban elfogadott markerekkel jellemeztem az organoid, illetve stroma sejtkultúrákat. További RT-qPCR-es vizsgálataim kimutatták számos citokin/növekedési faktor és receptoraik eltérő mértékű expresszióját a stromasejtekben és organoidokban. Kimutattam, hogy a PDAC eredetű kultúrák jellemzően a CD63 exoszóma markerre pozitív EV-ket bocsátanak ki. Érdekes módon a stromasejtek EV kibocsátása magasabb az organoidokénál. Mindemellett a stromasejtek jellemzése során megfigyeltem, hogy hosszabb tenyésztés során megváltozik az aktivált fibroblasztokra jellemző markerek expressziója és az EV kibocsátás mennyisége.

Ezen eredmények jól mutatják, hogy az organoid technológiával készült PDAC eredetű tenyészetek, valamint a stromasejtek EV-ket bocsátanak ki, melyek a sejtkultúrák felülúszójából speciális gyönggyel és áramlási citometriával gyorsan kimutathatók. Továbbá eredményeim rávilágítanak a tumor-stromasejt közti kommunikáció jelentőségére a PDAC tumor mikrokörnyezetében és alátámasztják, hogy az EV-k e kommunikáció aktív résztvevői.

Kutatási támogatások: OTKA-NN-118018, NVKP-16-0007, ICGEB-CRP, Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program



Előadások listája