Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Kétéltűeket fertőző Batrachochytrium dendrobatidis gomba patogenitásának hőmérsékletfüggése
Kásler Andrea II. évfolyam
Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, MTA ATK NÖVI; Állatorvostudományi Egyetem, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Hettyey Attila, Dr. Kövér Szilvia

Absztrakt:

A kitridiomikózis gyorsan terjedő, magas virulenciájú fertőzésként világszerte súlyosan veszélyezteti a kétéltűek diverzitását és fennmaradását, ezt a betegséget számos drasztikus állománycsökkenésnek, illetve több faj kihalásának okozójaként tartják számon. A betegséget okozó rajzóspórás gombát, a Batrachochytrium dendrobatidis-t (Bd) 1998-ban írták le, ám az azóta eltelt 20 évben még nem sikerült kielégítő mértékben megismernünk ökológiai tulajdonságait. A Bd hőtűrésével kapcsolatos pontos adatok rendkívül fontosak konzervációbiológiai szempontból, mivel ezek alapját képezhetik egy hatékony, vegyszermentes védekezési módszer kidolgozásának. Korábbi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb kétéltű magasabb hőmérsékleti optimummal rendelkezik, mint a Bd, ami lehetővé teszi az állatok hőkezeléssel való gyógyítását.

Kutatásunk célja ezért az volt, hogy megtaláljuk a kezelési hőmérséklet és a kezelés időtartamának azon kombinációit, amelyek a Bd in vivo elpusztításához szükségesek. Megvizsgáltuk emellett a fertőzöttségnek és a hőkezelésnek az egyedek átalakulásának sebességére és az átalakuláskori tömegre kifejtett hatását. Ehhez laboratóriumi körülmények között barna varangy (Bufo bufo) ebihalakat fertőztünk a gomba egy világszerte elterjedt, hipervirulens törzsével. A kezelések során öt különböző hőmérsékletet (22, 27, 28, 29 és 30 °C) kombináltunk három melegítési időtartammal (2 nap, 4 nap, 6 nap).

Eredményeink alapján a 2 napig tartó 30 °C-os, vagy annál alacsonyabb hőmérséklettel való kezelés nem alkalmas az ebihalak fertőtlenítésére. A 4 napos hőkezelés hatására lecsökken az egyedeken található Bd mennyisége, de csak a 30 °C-os kezelés eliminálja azt teljesen. A 6 napos hőkezelés már 28 °C-on is eltüntette a Bd-t. 27 és 28 °C-on az egyedek fertőzéstől függetlenül gyorsabban alakultak át, mint 22, 29 és 30 °C-on, és ez a különbség a melegben töltött napok számával nőtt. A testtömeget a megfertőzés és a kezelés is befolyásolta: minél magasabb hőfokon kezeltük az egyedeket, annál alacsonyabb volt a tömegük az átalakulás végén, és ez a hatás a fertőzött egyedeknél erőteljesebben jelentkezett.

Összességében kutatásunk fontos kiegészítéseket tesz hozzá a Bd hőtűrésével kapcsolatos tudományos ismeretekhez. A hat napig tartó 28 °C-os hőkezelés már hatékony módja lehet az egyedek fertőtlenítésének, ugyanakkor a jövőben további kísérletekkel szeretnénk még pontosabb képet kapni arról, hogyan függ a gomba patogenitása a környezet hőmérsékletétől.



Előadások listája