Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

A kutya (Canis lupus familiaris) referenciális szóértési képességének etológiai vizsgálata
Kőszegi Hanna III. évfolyam
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék; Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet
Témavezetők: Dr. Andics Attila, Dr. Claudia Fugazza

Absztrakt:

A szóértés képessége általában a beszéd képességével szorosan összefüggőnek gondolt, így csak az emberi fajnak tulajdonított képesség. Azonban az utóbbi évtizedben híressé vált néhány kiemelkedő képességű kutya, amelyek bizonyítottan több száz tárgyra vonatkozó szót ismernek, és képesek megkülönböztetni e tárgyakat a kimondott nevük alapján, megértve azt, hogy a tárgyaknak lehet nevük, és a kimondott szó egy adott tárgyra vonatkozik. Ettől a néhány kimagasló teljesítményű kutyától eltekintve azonban általánosságban nem sokat tudunk a kutyák szóértési képességéről – vajon ezek a kutyák különleges, kivételes képességgel rendelkező egyedek, vagy ez egy olyan képesség, amely a kutyában, mint fajban általánosságban megtalálható?

Kutatásunk célja az volt, hogy átfogóbb képet kapjunk a kutyák tárgyakra vonatkozó szóértési képességéről, a szavak és tárgyak közötti referencia megértéséről. Ennek első lépése átlagos családi kutyák nagyobb számban való, szó-tárgy kapcsolatokra vonatkozó ismeretet tesztelő viselkedéses vizsgálata volt. A kísérletben való részvétel feltétele az volt, hogy a kutyák – a gazdájuk állítása szerint – megbízhatóan ismerjék legalább két tárgy nevét, és képesek legyenek azokat kérésre odahozni. A kísérlet kétféle feladatból állt: az egyikben a kutyáknak hozniuk, a másikban nézniük kellett a kért tárgyat. A kísérlet során kontroll alatt tartottuk a kutya számára elérhető emberi vizuális jelzéseket, ezzel kizárva az ’Okos Hans’ hatás lehetőségét.

Az eredmények azt mutatják, hogy ezen kutyák szó-tárgy kapcsolatokra vonatkozó tudása kétséges. Egyéni szinten a kutyák többsége nem volt képes a helyes tárgy szignifikánsan véletlen szint feletti kiválasztására. Ez egyértelműen mutatja, hogy gyakran az, amit a gazdák a kutyák szóértésének tulajdonítanak, valójában csak az emberi testjelzések használatának és/vagy a tárgyak egy adott kontextussal való összekapcsolásának eredménye, melyekre a kísérletben a kutyáknak nem volt lehetőségük. Azonban csoport szinten a kutyák (N=14) szignifikánsan többször választották a kért tárgyat, mind a hozási (p=0.006), mind a nézési (p=0.013) feladatban. Ez azt jelezheti, hogy a kutyáknak valóban meglehet az a képessége, hogy megértsék a szavak és tárgyak közötti referencia viszonyt. Az, hogy a kutyák nyitottá váljanak tárgynevek megtanulására, nem egy magától értetődő adottságuk, de a megfelelő tanítás segítségével lehetőségük nyílhat felismerni, hogy a szavak tárgyakra utalhatnak, és ezáltal szóértési képességük felszínre hozható lehet.



Előadások listája