Biológus szekció

Egy élőlény fitneszének ismerete kulcsfontosságú lehet egy faj vagy egy populáció megőrzésének szempontjából. Különösen igaz ez veszélyeztetett fajok esetében. Számos faj esetében a fitnesz közvetlenül nem mérhető, ezért más, azzal szoros kapcsolatban lévő változókon keresztül kell becsülnünk egy egyed potenciális szaporodási sikerét. Ilyen változók például a túlélés és a testméret. Rovarok esetében a nagyobb testű, tömegű egyedek általában termékenyebbek és hosszabb ideig élnek, a hosszú élet pedig lehetőséget ad nagyobb mennyiségű tojás lerakására.

Vizsgálatunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az olyan állapotjelző változók, mint a testtömeg vagy a torszélesség hogyan változnak időben és hogy a túlélés milyen kapcsolatban áll morfológiai változókkal, mint a szárny-, és nyelvhossz, torszélesség, illetve testtömeg és ezek a változók egymással kis Apolló-lepkénél (Parnassius mnemosyne).

Mind a nőstények, mind a hímek testtömege és torszélessége csökken a korral egyed és populációs szinten egyaránt. Ebből mind az egyedi, mind a populáció szintű öregedésről képet kaphattunk. Eredményeink azt mutatják, hogy az ivarok közötti különbség nem állandó, a három vizsgálat év mindegyikében eltérő volt.

Másik fontos eredményünk, hogy a túlélésben a testméretnek meghatározó szerepe van nőstényeknél, de olykor a hímek esetében is. A túlélés és testméretváltozók közötti kapcsolat mértéke nem konstans és a három vizsgálati év között jelentős különbségek voltak mindkét ivarnál. A nyelvhosszal 2016-ban és 2017-ben nőtt, 2018-ban csökkent a túlélés. 2018-ban a rét virágkínálata jelentősen eltért a korábbi évekétől. Ezek azt sugallják, hogy a testméret túlélésre gyakorolt hatása sok más környezeti tényezővel együttesen határozza meg a túlélést, és ezáltal - egymás hatását gyengítve vagy erősítve – a lepkék szaporodási sikerét.