Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
Felhívás
Meghívó 2018.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
» Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2018. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Széncinegék túlélésének vizsgálata, különböző típusú fészkelő helyeken
Bukor Boglárka II. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Czikkelyné Ágh Nóra, Dr. Liker András, Dr. Kövér Szilvia

Absztrakt:

A városok kiterjedése világszerte növekszik és rendkívüli módon megváltoztatják az addigi természetes élőhelyeket amihez az ott élő állatoknak alkalmazkodniuk kell. Széncinegéknél a városi populációkban alacsonyabb költési siker tapasztalható, mint az erdei területeken és ezt nem kompenzálják a fészkelések számának növelésével. Ugyanakkor denzitásuk mind a saját, mind pedig mások vizsgálataiban meghaladja az erdei populációkét. Az ellentmondás egyik lehetségesnek magyarázata, hogy a városi cinegék jobban túlélnek, mint az erdeiek. Jelen kutatásunkban széncinegék túlélését vizsgáltuk két erdei (Szentgál, Vilma-puszta) és két városi (Veszprém, Balatonfüred) területen. Öt év alatt 626 egyederől gyűjtöttünk a szaporodási időszakban visszafogási és visszalátási adatokat, melyeket Cormak-Jolly-Seber modellekkel elemeztünk és a terület az ivar és a vizsgálati év hatását teszteltük az éves túlélési és visszafogási valószínűségeire. A vizsgálatban szereplő széncinegék visszafogási valószínűsége konstans volt, a túlélésére azonban a költő terület és a vizsgálati év is hatással volt. A cinegék átlagos éves túlélése a legjobb modell alapján 0,454 volt. Az urbanizáció hatása nem volt konzisztens, mivel Veszprémben, az egyik városi területen volt minden évben a legmagasabb a túlélési valószínűség, Balatonfüreden, a másik városban pedig a legalacsonyabb, míg a két erdei területen mindig a kettő közti értékeket kaptunk. A vizsgálati évek között jelentős különbség volt, 2014-ről 2015-re mindegyik területen jóval alacsonyabb túlélést tapasztaltunk mint a többi időszakban. Az egyed ivarának hatása a túlélésre csak akkor volt kimutatható, ha az egyes vizsgálati területeket külön modelleztük. Veszprémben és Szentgálon, az egyik városi és az egyik erdei területen a tojóknak becsültek a modellek jobb túlélést, míg Balatonfüreden és Vilma-pusztán szinte mindig a hímeknek.Utóbbi eredményünk arra utal hogy széncinegék esetében az ivar túlélésre gyakorolt hatása a környezet függvényében változhat. Eredményeink alapján nem a terület urbanizáltsága az, ami elsősorban hat az éves túlélésükre, hiszen város és város közt is jelentős különbségeket találtunk. Feltehetően más környezeti paramétereknek lehet döntő szerepe, melyeket a jövőben érdemes lenne tovább vizsgálni.



Előadások listája