Biológus szekció

Az élőlények előfordulását befolyásoló tényezők feltárása alapvető fontosságú a biogeográfia, az ökológia és a természetvédelmi biológia tudományterületein. Az élőhelyválasztást meghatározó változók mérésére változatos módszereket fejlesztettek ki a kutatók, melyek sokszor élőhelytípusonként vagy fajonként eltérnek. A korábbi irodalmakban a vegetáció jellemzésére a horizontális, vagy a vertikális kompozíció, illetve struktúra meghatározására találtunk példákat. A kutatásban azt a célt tűztük ki, hogy füvesélőhely-specialista hüllők esetében azonosítsuk az élőhelyválasztást befolyásoló vegetációstrukturális jellemzőket. A vizsgálat modelljei a kizárólag gyepeken előforduló Vipera ursinii komplex három fő filogenetikai ágát reprezentáló taxonok voltak: a görög karsztvipera (Vipera graeca), a sztyeppi vipera (Vipera renardi), és a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). A vizsgálat során a kiválasztott fajok élőhelyein gyűjtöttünk a vipera egyedek megfigyelési helyein (n=122) és random pontokon (n=613) vegetációstrukturális adatokat, a Kulmak és Tomorr hegyen (Albánia), a Davydivka sztyeppén (Ukrajna), és Peszéradacsi réteken (Magyarország). A vertikális vegetációstruktúra jellemzéséhez az összes mintavételi ponton egy 25×100 cm területű fehér táblát fényképeztünk le álló helyzetben, 50 cm magasságból és 4 m távolságból, majd a fényképek alapján képelemző módszerekkel meghatároztuk a növények levelei által kitakart felület nagyságát, a teljes takarás maximális magasságát, a hajtások maximális magasságát és a növényzet magassági diverzitását. A vegetációstrukturális elemek hatását a viperák jelenlétére általánosított kevert lineáris modellekkel és modell szelekció alkalmazásával vizsgáltuk, és azt az eredményt kaptuk, hogy a görög karsztvipera és a sztyeppi vipera jelenlétét csak a teljes takarás maximális magassága befolyásolta szignifikánsan, a rákosi vipera esetében pedig a hajtások maximális magassága mellett a kitakart felület nagysága és a növényzet magassági diverzitása magyarázta az élőhelyválasztást. Az eredmények segítséget nyújtanak a természetvédelmi kezelések célállapotának meghatározásához, és így hozzájárulnak ezen sérülékeny és veszélyeztetett fajok hatékonyabb védelméhez.