Biológus szekció

A táplálékhálózatok, a közösségek szerveződésének és az ökoszisztémák működésének megértéséhez alapvetően fontos a predátor-préda kapcsolatok minél részletesebb ismerete. A kutatás során egy kevéssé ismert, veszélyeztetett kígyófaj, a görög karsztvipera (Vipera graeca) táplálékválasztását befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. Ehhez újszerű megközelítéssel általánosított kevert lineáris modelleket alkalmazva pontos képet kaptunk a zsákmányállatok élőhelyi előfordulásának és testjellegeinek prédaválasztásra gyakorolt hatásáról. A prédakínálatot a faj jelenleg ismert 16 populációjának (Pindosz-hegység, Albánia és Görögország) élőhelyén előforduló egyenesszárnyú (Orthoptera) közösség mintavételével jellemeztük, a prédák jellegeit (életforma-típus, abundancia, menekülési képesség, testrészek méretei) irodalmi adatok és saját mérések alapján számszerűsítettük, a vipera valós táplálékállatait pedig ürülékmintákból azonosítottuk. Eredményeink szerint a görög karsztvipera kizárólag ízeltlábúakkal, főként sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik. A vipera ideális zsákmányát a gyakori, nagy testű és gyenge menekülési képességű (röpképtelen, lassú mozgású és rossz ugró) fajok képezik, melyek zártabb gyepekben fordulnak elő (kerülik a kopár sziklafelszíneket, karrmezőket). A kígyófaj táplálkozási aktivitása a késő nyári és kora őszi időszakra korlátozódik, amikor az egyenesszárnyúak a legnagyobb számban fordulnak elő. A faj ezen az időszakon kívül sem zsákmányol gerinces állatokat. Vizsgálatunk részletes ismeretekkel szolgál a préda jellegeinek fontosságáról a zsákmányválasztásban egy specialista predátor példáján keresztül. A görög karsztvipera szűk táplálkozási specializációja különösen sérülékennyé teszi a fajt a klímaváltozás okozta élőhelyvesztéssel és fragmentációval, illetve a zsákmányállatok állományait negatívan befolyásoló gyepgazdálkodással szemben.