Szekciók

A szfingozin-1-foszfát (S1P) nem-szelektív matriptáz enzim aktivátor, mely a legtöbb sejttípusban megtalálható a szervezetben. A matriptáz-1 (MT-1) és matriptáz-2 (MT-2) enzimek a kettes típusú transzmembrán szerin-proteáz család tagjai. Míg az MT-1 nagy mennyiségben az epiteliális szövetekben és gastrointesztinális traktusban, valamint a fiziológiás és daganatos prosztatában, emlőben és petefészek termelődik, az MT-2 legfőképp a májban, valamit kisebb mennyiségben a vesékben is megtalálható. Az MT-2 a hepcidin szint szabályozásán keresztül befolyásolja a szervezet vasháztartását. A kutatásunk célja volt meghatározni, van-e szignifikáns hatása az S1P enzimnek a hepcidin szintjére humán és patkány primer májsejteken 72 órás inkubációs időt követően az MT-2 szabályozásán keresztül. A kísérlet során vizsgáltuk, hogyan befolyásolja az S1P a vizsgált humán és patkány primer hepatociták életképességét, valamit redox státuszukat, illetve, hogy patkány hepatocitákon befolyással van-e az okkludin, mint sejtkapcsoló struktúra eloszlására. A humán primer hepatociták esetében citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzim változást is vizsgáltunk. A patkány primer hepatocitákat 50, 200 és 1000 ng/ml koncertrációkkal, a humán primer hepatocitákat 500, 1000, 200 ng/ml koncertrációkkal kezeltük. A 72 órás inkubációs időben 24 óránként vettünk mintát a sejtek felülúszójából. A sejtek életképességét kolorometriás módszerrel detektáltuk, a felülúszók hepcidin szintjét szendvics-ELISA módszerrel mértük, hogy meghatározzuk a S1P okozta hepcidin szint változást az MT-2 modulációján keresztül. Az S1P által okozott lehetséges oxidatív stressz meghatározásához extracelluláris H2O2 szintet mértünk, fluoreszcens módszer segítségével. Megállapításra került, hogy az S1P kezelés nem okozott sejthalált a vizsgált 72 órában, a legnagyobb alkalmazott dózisban sem, sem a humán, sem a patkány primer májsejtek esetében. Az S1P szignifikánsan nem befolyásolta az extracelluláris H2O2 termelődést a vizsgált 72 órában egyik fajban sem. Patkány hepatocitákon végzett immunfluoreszcens festést követően nem detektáltunk változást az okkludin eloszlásában. A hepcidin szint mindkét vizsgát fajban szignifikánsan csökkent 72 óra után S1P kezelés hatására. A humán primer hepatociták esetében CYP3A4 enzim gátlása csak a legmagasabb alkalmazott dózisban (2000 ng/ml) volt detektálható. Mivel az S1P minden alkalmazott koncentrációban biztonságosnak bizonyult és szignifikánsan befolyásolta a hepcidin szintjét, az eredmények arra mutatnak, hogy az S1P egy potenciális gyógyszerjelölt lehet a vashiányos anémiák kezelése terén, azonban 2000 ng/ml alkalmazott dózis esetén fennáll az esélye az egyes gyógyszerek között interakciók kialakulásának.